Őskori higiéniát vizsgáltak a dél-afrikai barlangokban
2026. június 15. 09:50
Kétszázezer éves növényi fekhelyek mikroszkopikus maradványait elemezték a dél-afrikai Border Cave barlangban, a felfedezés pedig a korai Homo sapiens rendkívül fejlett térszervezési és higiéniai szokásait bizonyítja. A Journal of Archaeological Science tudományos folyóirat legfrissebb számából kiderül, hogy az emberi faj már a kőkorszak korai szakaszában is tudatosan és szisztematikusan alakította ki lakókörnyezetét.
Peter Morrissey, a Witwatersrandi Egyetem és Dominic Stratford, a Stony Brook Egyetem kutatója 200 ezer és 43 ezer évvel ezelőtti időszakból származó üledékrétegeket vizsgált meg. A mikromorfológiai elemzés során a szakemberek mindössze harminc mikron vastagságú metszeteket elemeztek petrográfiai mikroszkóppal. Az eljárás segítségével hat különböző mikrofacieszt, vagyis sajátos mikroszkopikus tulajdonságokkal rendelkező üledékcsoportot különítettek el.
A feltárt növénymaradványok alapján megállapították, hogy az őskori emberek rendszeresen megújították fekhelyeiket, a régi és elhasználódott ágyakat pedig kontrollált körülmények között elégették. Ezzel a módszerrel sikeresen védekeztek a kártevők ellen, és egyúttal előkészítették a talajt a friss növényi rétegek számára.
A kutatás rávilágított az őskori háztartásvezetés összetettségére is. A fekhelyek kialakítása előtt a barlang lakói gyakran hamuréteget terítettek a talajra, amely hőszigetelőként és rovarriasztóként egyaránt funkcionált. Az ágyak alapanyagaként elsősorban a csapadékosabb időszakokban a környező szavannákon megtermő kölesformájú füveket, a 49 ezer évnél régebbi rétegekben pedig sásféléket is felhasználtak.
A rétegtani elemzések rámutattak a lakáshasználat dinamikájára is. A ritkább megtelepedést jelző barna homokrétegekben intenzív karbantartásra, teljes elégetésre és erős letaposásra utaló nyomokat találtak, ami rövid, de intenzív barlanghasználatot jelez, míg a 60 ezer és 43 ezer évvel ezelőtti időszakból származó fekhelyek esetében az égés nyomai már kevésbé voltak teljesek.
A Dél-Afrika és Szváziföld határán fekvő Lebombo-hegységben található Border Cave az emberi evolúció egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, amely mintegy 227 ezer évnyi folyamatos emberi jelenlétet dokumentál. A mostani kutatás a világ legrégebbi ismert növényi fekhelyeinek elemzésével a korai anatómiailag modern ember kognitív képességeibe és mindennapi életmódjába enged páratlan bepillantást.
A fészekrakó ösztönből a tudatosan megtervezett, tisztán tartott és higiéniai célokból hőkezelt lakótér kialakításába történő átmenet a kulturális és technológiai fejlődés egyik kulcsfontosságú mérföldköve. A kutatók a jövőben további 47, már azonosított, de még elemzésre váró növényi réteg vizsgálatát tervezik, amely a jégkorszakok alatti otthonteremtési szokások változásairól is átfogó képet adhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
