Új UNESCO-jelentés elemzi a mesterséges intelligencia kulturális hatásait
2026. július 17. 06:42 Múlt-kor
A mesterséges intelligencia (MI) egyszerre nyújt példátlan lehetőségeket a kulturális örökség megőrzésére és jelent komoly veszélyt a kulturális sokszínűségre - derül ki az UNESCO és a mesterséges intelligenciával, illetve kultúrával foglalkozó független szakértői csoport (CULTAI) közös jelentéséből. Az átfogó dokumentum rávilágít arra, hogy egy globális, befogadó szabályozás hiányában az új technológiák mélyíthetik a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben alapjaiban írják újra a kulturális javakhoz való hozzáférés és az alkotás eddigi gyakorlatát.
A jelentés rögzíti, hogy az MI-alapú rendszerek fejlődési üteme már most meghaladja a kulturális ökoszisztémák és az állami szabályozások alkalmazkodóképességét. A technológia hozzájárul a kulturális homogenizációhoz, mivel a betanításhoz használt adatbázisok a domináns nyugati narratívákat tükrözik.
A szöveg példaként említi a Midjourney képgenerátort, amely az amerikai munkaerőpiaci adatokkal éles ellentétben aránytalanul alulreprezentálja a nőket és a kisebbségeket. A Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége (CISAC) 2024-es prognózisára hivatkozva az elemzés megállapítja: a zeneipari dolgozók bevételeik közel negyedét, míg az audiovizuális szektor munkatársai húsz százalékát veszíthetik el 2028-ra az algoritmusok térnyerése miatt.
A kockázatok mellett a szervezet az MI örökségvédelmi potenciálját is hangsúlyozza, különös tekintettel a veszélyeztetett nyelvek és a megsemmisült műtárgyak megőrzésére. A dokumentum kiemeli az Európai Unió által támogatott PERCEIVE projektet, amely tizenkét európai múzeum bevonásával teszteli a technológiát a restaurálásban, többek között Edvard Munch A sikoly című festménye kifakult színeinek digitális helyreállításával.
Hasonló eljárással rekonstruálták Gustav Klimt három, a második világháborúban megsemmisült alkotását is. Ezenfelül a gépi tanulás és a műholdas képelemzés - például a HeritageWatch.AI platformon keresztül - kulcsszerepet játszik a régészeti lelőhelyek illegális kifosztásának felderítésében és a konfliktusövezetekben lévő műemlékek védelmében. Ebbe az irányba mutatnak a helyi, kisebbségi nyelveket támogató kezdeményezések is, mint az új-zélandi maori nyelvű Te Hiku Media, vagy az indiai, 22 nyelven valós idejű fordítást kínáló Bhashini projekt.
A technológiai átalakulás történelmi és diplomáciai kontextusba illeszkedik: az UNESCO a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló 2005-ös egyezményének 2017-es és 2018-as frissítésével, majd a 2021-ben 194 tagállam által elfogadott globális MI-etikai ajánlásával kezdte meg a szabályozási keretek kialakítását.
Az új jelentés arra is figyelmeztet, hogy az algoritmusok által gerjesztett energiafogyasztás - a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az adatközpontok áramigénye 2026-ra megduplázódik - komoly ökológiai lábnyomot hagy. Ennek mérséklésére a szervezet a nyílt forráskódú és megújuló energiát használó projekteket - például Refik Anadol a Google és az NVIDIA partnerségével készült Large Nature Model nevű ökoszisztéma-modelljét - tekinti iránymutatónak.
A dokumentum végső konklúziója az „episztemikus igazságosság” elvének szorgalmazása, amely megakadályozza a marginális kultúrák szellemi termékeinek technológiai kisajátítását, és biztosítja a mesterséges intelligencia közös kulturális javakat szolgáló fejlődését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
