Történelmi pontosságra hivatkozva törli a „Palesztina” kifejezést ókori tárlatairól a British Museum
2026. február 17. 15:01
Módosítja az ókori Közel-Keletet bemutató kiállításainak feliratait és térképeit a londoni British Museum. A világhírű intézmény a jövőben kerüli a „Palesztina” kifejezés használatát a Krisztus előtti évezredekre vonatkozó tárlatokon, mivel a kurátorok szerint a megnevezés anakronisztikus, és mára elveszítette eredeti földrajzi semlegességét. A döntés értelmében a kánaáni civilizációra és a hükszoszokra vonatkozó leírásokat pontosítják.
A múzeum vezetése azt követően döntött a változtatás mellett, hogy panasz érkezett a UK Lawyers for Israel (UKLFI) nevű jogászszervezettől. A beadvány kifogásolta, hogy az intézmény visszamenőlegesen alkalmazta a „Palesztina” elnevezést olyan korszakokra és népcsoportokra, amelyek évszázadokkal vagy évezredekkel a kifejezés megszületése előtt léteztek.
A konkrét változtatások az Egyiptom és a Közel-Kelet ókori kapcsolatait bemutató tárlókat érintik. A Kr. e. 1700 és 1500 között a Nílus-deltát uraló hükszosz népcsoportot a korábbi feliratok „palesztin származásúként” (Palestinian descent) jelölték; ezt mostantól „kánaáni származásúra” (Canaanite descent) javítják. Hasonlóan módosítják a föníciai civilizációt és az Újbirodalom hódításait ábrázoló térképek feliratait is.
A jogászszervezet érvelése szerint a Palesztina név visszamenőleges használata „történelemhamisítással ér fel”, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha az ókorban létezett volna egy ilyen nevű, folyamatos államalakulat vagy régió. A panaszosok szerint ez a gyakorlat egyúttal „kitörli” az Izraeli Királyság és a Júdeai Királyság történelmét, amelyek a Kr. e. 1000 körüli időszaktól léteztek a térségben.
A British Museum szóvivője elismerte: a kifejezés használata az adott korszakban nem releváns történelmi földrajzi fogalomként. Az intézmény közleménye szerint a Kr. e. 2. évezred déli Levantéjára vonatkozóan a „Kánaán” a tudományosan helytálló megnevezés. A múzeum ugyanakkor hangsúlyozta: a modern határokat ábrázoló térképeken továbbra is az ENSZ által elfogadott terminológiát (Izrael, Gázai övezet, Ciszjordánia) használják, és a „palesztin” jelzőt is alkalmazzák kulturális vagy etnográfiai azonosítóként ott, ahol az időben helytálló. A feliratok felülvizsgálata a múzeum átfogó rekonstrukciós programjának része, amely a következő években folytatódik.
A régió elnevezése évezredek óta változik, ami gyakran okoz terminológiai vitákat a modern muzeológiában. A Kr. e. 2. évezredben (a bronzkorban) a térséget Kánaánként ismerték, az itt élőket pedig kánaánitáknak. Az Amarna-levelek és az ószövetségi szövegek is ezt a terminust használják. A Kr. e. 13. századtól (Merneptah-sztélé) kezdve jelenik meg az „Izrael” név, később pedig a zsidó királyságok dominálták a belső területeket. A tengerparti sávban (a mai Gáza környékén) a tengeri népekhez tartozó filiszteusok (Peleset) telepedtek le a Kr. e. 12. században.
A Palesztina kifejezés első írásos említése a görög történetírótól, Hérodotosztól származik az Kr. e. 5. századból („Palaistine”), aki a tengerparti sávra utalt vele. Római tartománynévvé (Syria Palaestina) csak a Kr. u. 2. században, Hadrianus császár idején vált, aki a Bar Kohba-lázadás leverése után (Kr. u. 135) nevezte át Júdeát büntetésből, hogy eltörölje a zsidó kötődést a területhez.
A 19. századi nyugati régészetben és bibliakutatásban a „Palesztina” szó egyfajta semleges, gyűjtőfogalomként terjedt el a Szentföld földrajzi megjelölésére (pl. Palestine Exploration Fund). A modern geopolitikai konfliktusok miatt azonban a szó elveszítette semlegességét, és használata az ókori kontextusban ma már sokak szerint politikai állásfoglalásnak vagy tudományos pontatlanságnak minősül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
