Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége
2020. december 16. 14:22 Múlt-kor
Caligula obeliszkje
A Róma városának látképéhez közel két évezrede hozzátartozó hatalmas vörös gránitoszlop az ókori Egyiptom utolsó obeliszkje volt. Az építmény kultúrtörténeti jelentősége vitathatatlan, ugyanis ennek köszönhető, hogy a római hódítók átvették ezt az építménytípust.
A 33 méter magas obeliszk – amelyet Kleopátra parancsára valamikor a Kr. e. 30-as években készítettek el – szintén részét képezte a korábban már említett alexandriai épületkomplexumnak: a Caesareum mögött, a városra néző hatalmas téren, a Forum Iuliumon (később Forum Augusti) állították fel.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/cabc38b0df2e8e8e1cf1e4d55e411bd6.jpg)
Kleopátra valószínűleg egy hatalmas, földre rajzolt lapóraszámlap, vagyis solarium mutatójának, gnómonjának szánta, amely az általa vetett árnyék segítségével mutatta volna az időt.
Az obeliszk nem sokáig maradt Alexandriában: a Kr. u. 37 és 41 között uralkodó Caligula császár Rómába vitette, ahol az édesanyja, Agrippina kertjében épített (és csak Nero császár uralkodása alatt befejezett) ún. circusban állíttatta fel.
A gránitoszlop a középkorban a keresztény mitológia részévé vált. Elterjedt ugyanis a legenda, hogy az obeliszket maga Salamon király készítette el. Ráadásul azon a helyen állt, ahol Nero Kr. u. 64-ben hatalmas vérengzést rendezett a Róma felgyújtásával vádolt keresztények között.
A hagyomány szerint az áldozatok egyikét, Péter apostolt az obeliszktől nem messze feszítették keresztre. Az építményt végül – egy tetejére helyezett kereszttel kiegészítve – V. Sixtus pápasága alatt, 1586-ban szállították át a Szent Péter térre. Az obeliszk a kereszténység pogányok felett aratott győzelmének szimbólumává vált.