Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez
2026. július 11. 18:18 Múlt-kor
Szakmai és pszichológiai támogatást, valamint széles körű társadalmi párbeszédet sürget az állambiztonsági múlt feldolgozásához Szokolay Domokos történész annak apropóján, hogy október 22-én mintegy huszonnégyezer úgynevezett hatos karton válik online kutathatóvá - derül ki a Válasz Online hírportálon megjelent interjúból. A Kádár-korszak ügynökhálózatát feltáró iratnyilvánosság magyar családok tízezreit szembesíti majd a felmenők múltjával, ami a szakember szerint új megközelítést igényel a hazai emlékezetpolitikában.
Az őszi iratnyilvánosság során a beszervezéskor kiállított nyilvántartó lapok, a hatos kartonok, valamint több ezer beszervezési és munkadosszié kerül fel az internetre. Szokolay Domokos, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) korábbi munkatársa és a második világháborús ellenállás kutatója személyes érintettsége révén hívta fel a figyelmet a folyamat társadalmi kockázataira.
Édesapja, a 2020-ban elhunyt Szokolay Zoltán költő, volt MDF-es országgyűlési képviselő 1984-től a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályának ügynökeként, „Havasi Zoltán” fedőnéven jelentett az irodalmi élet szereplőiről. A történész rámutatott: a besúgók és a megfigyeltek leszármazottai egyaránt transzgenerációs traumaként élik meg a múlt feltárását, amelynek szakszerű kezeléséhez jelenleg hiányoznak a megfelelő intézményi keretek.
A kutató szerint a puszta iratpublikálás önmagában nem elegendő az információs kárpótláshoz, mivel az állambiztonsági dokumentumok laikus értelmezése komoly forráskritikát követel. A diktatúra erőszakszervezetei által előállított, gyakran manipulatív vagy hiányos iratok megértéséhez a levéltárakban történészekből és pszichológusokból álló szakmai stábok segítségére lenne szükség.
A történész hangsúlyozta, hogy az absztrakt moralizálás és az indulatokra építő retorika helyett az egyéni kényszerhelyzetek, valamint a bürokratikus állambiztonsági gépezet objektív megismerésére kell helyezni a hangsúlyt, anonimizált, a korszak működését bemutató esettanulmányok közzétételével.
Az 1990-ben jogutód nélkül megszüntetett III/III-as csoportfőnökség a Kádár-rendszer belső elhárításáért felelt. A hálózat teljes körű utólagos feltárását megnehezíti, hogy az iratanyag erősen töredékes; jelentős részüket már az 1956-os forradalom idején, majd a rendszerváltás időszakában, 1989-ben, illetve a későbbi selejtezések során megsemmisítették.
Az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében a titkosszolgálatoknál lévő, 1990 előtti iratanyagot egy szakmai bizottság vizsgálja át, és azok a dokumentumok, amelyek nem sértenek aktuális nemzetbiztonsági érdeket, bekerülnek a levéltárba. Szokolay Domokos szerint ez a lépés hosszú távon hozzájárulhat a demokratikus intézményrendszer hitelességének erősítéséhez és az elmúlt évtizedek politikai kampánytémáinak tudományos lezárásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
