Seuso nyomában: feltételezett római luxusvillát találtak a régészek Szabadbattyánnál
2026. február 10. 16:13
Újabb áttörést hozhat a Seuso-kincsek eredetének kutatásában a Szent István Király Múzeum (SZIKM) legújabb felfedezése. A szakemberek közösségi régészek bevonásával egy olyan, eddig ismeretlen római kori épület nyomaira bukkanhattak a Sárvíz partján, amely méretei és elhelyezkedése alapján akár a késő római elit, sőt, feltételezhetően maga Seuso lakhelye is lehetett. A terepi munka a következő hetekben folytatódik, a cél a Gorsium környéki hatalmas településrendszer teljes feltérképezése.
A szekesfehervar.hu beszámolója szerint a 2025-ös ásatási szezon eredményei minden várakozást felülmúltak: több mint 300 lelet került elő, köztük egy különleges, vadászjelenetes ólomüst és egy olyan épületkomplexum maradványai, amely újraírhatja a környék történetét.
Kovács Loránd Olivér, a múzeum szakmai igazgatója és Fekete Fruzsina ásatásvezető régész az eredményeket összegezve rámutattak: a korábbi elképzelésekkel ellentétben a Nádorfi Gabriella által feltárt híres „Seuso-palota” nem a semmi közepén állt. A drónos vizsgálatok és a terepbejárások bizonyították, hogy a Sárvíz mentén egy mintegy 40 kilométer hosszan elnyúló, sűrű településhálózat húzódott Csősz és Nádasdladány között.
Ennek a hálózatnak két fő csomópontja volt: az egyik a jól ismert Gorsium, a másik pedig a Szabadbattyán melletti épületegyüttes, amelyről mára kiderült, hogy valójában nem lakópalota, hanem egyfajta kereskedelmi-gazdasági központ lehetett. A most felfedezett új épületnyom azonban fordulatot jelenthet: a régészek szerint ez lehetett az a tényleges villagazdaság, ahol a kincseket birtokló arisztokrata család élt.
A fémkeresős önkéntesek segítségével előkerült leletanyag rendkívül gazdag: a 4–5. századból származó katonai övveretek, páncéltörő nyílhegy és egy kisebb aranytárgy is bizonyítja a jómódú lakosság jelenlétét.
Bár a neten keringő elméletek szerint a kincseket a nagy épület fűtőalagútjában rejthették el, a hitelesítő feltárások ezt eddig nem igazolták – a híres rézüst (amiben a kincseket találták) ugyanis fizikailag nem fért volna be a csatornába. A régészek most egy negyedik, lehetséges rejtekhelyet is vizsgálnak. Fekete Fruzsina úgy fogalmazott: „Ismerjük a gyönyörű étkészletet, de milyen jó lenne, ha megtalálnánk mondjuk Seuso gyűrűjét, amin olvasható a neve! Itt mindenre és semmire sincs esély.”
Az „Itt járt Seuso? – a szabadbattyáni épületkomplexum és legújabb leletei” című kiállítás május 10-ig tekinthető meg a Gorsiumi Régészeti Parkban. A kutatás pedig amint az időjárás engedi, folytatódik: a régészek idén a most azonosított új épületekre koncentrálnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
