Ősi agyagfigura került elő Erdélyben egy 7500 éves településről

2026. február 16. 14:05 Múlt-kor

A neolitikus agyagfigura előkerülése

A Keleti-Kárpátok Múzeuma régészei bejelentették, hogy egy körülbelül 7500 éves neolitikus agyagfigura került elő Sfântu Gheorghe külterületén. A feltárást az Arcuș – Platoul Târgului régészeti lelőhelyen végezték, ahol a Sepsi Aréna elektromos hálózatának bővítését készítették elő. A törvény által előírt megelőző kutatás rutinfeladatnak indult, ám hamar kivételes jelentőségű felfedezéssé vált.

Egy korai földműves település nyomai

A régészek egy i. e. 5800 és 5500 közé keltezhető neolitikus település maradványait tárták fel. Ősi házak alapjait, kerámiatöredékeket, égetett agyagdarabokat és faszénmaradványokat dokumentáltak. Egy több mint hét évezredes építmény belsejében, a háztartási leletek között találták meg a gondosan formált nőalakot.

A lelőhely a Kőrös (Criș)-Starčevo kultúrához tartozik, amely Délkelet-Európa egyik legkorábbi földműves közössége volt. Ezek a közösségek állandó falvakat alapítottak, növényeket termesztettek, állatokat háziasítottak, és döntő szerepet játszottak a mezőgazdaság elterjedésében a Balkánon és a Kárpát-medencében.

Mit árul el a neolitikus agyagfigura?

A mindössze hat centiméter magas neolitikus agyagfigura pelyvával és homokkal kevert agyagból készült. Ez a temperálási technika növelte az anyag ellenálló képességét az égetés során. A tárgyat magas hőmérsékleten égették ki, amely világos téglavörös árnyalatot adott neki. Az előlapon látható sötétebb foltok egyenetlen hőhatásra utalnak.

Az arc egyszerű, mégis kifejező. A szemeket határozott V alakú bemetszések jelölik, az orrot kis ovális forma hangsúlyozza. Finom vésett vonalak utalnak a hosszú hajra, amelyet feltehetően kontyba fogtak. A szakemberek szerint ez a részlet a Dunától északra az egyik legkorábbi női hajviselet-ábrázolás lehet.

A karok oldalra nyúlnak és felemelt helyzetet mutatnak. Ez a testtartás a neolitikus szimbolikus művészetben gyakran imát vagy rituális gesztust jelöl. A mellkason kialakított két kiemelkedés egyértelműen női alakot jelöl. A tárgy karcsú, visszafogott formája eltér a túlzó termékenységi jegyeket hangsúlyozó, úgynevezett Vénusz-figuráktól. Modellálása finomabb, kevésbé hangsúlyozza az anatómiai részleteket.

Ritka lelet a Kőrös (Criș)-Starčevo kultúrából

A neolitikus agyagfigura különösen értékes, mert az ilyen tárgyak ritkák a Kőrös (Criș)-Starčevo kultúra lelőhelyein. Korábbi példák főként a Bánság területéről és a Kőrös folyó vidékéről ismertek. Sok esetben hangsúlyos termékenységi szimbolikát figyeltek meg rajtuk. Az Arcuș területén talált darab visszafogottabb stílusa regionális sajátosságra vagy eltérő rituális szerepre utalhat.

A tárgy pontos funkcióját nem ismerjük. A kutatók felvetik, hogy áldozati ajándékként, házi amulettként vagy termékenységi rítusok kellékeként szolgálhatott. A felemelt karok felsőbb hatalomhoz intézett gesztust is jelezhetnek. Bár végleges választ nem adhatunk, a lelet közvetlen bepillantást enged a korai agrártársadalmak hitvilágába.

Emberi kapcsolat hétezer év távlatából

A feltárást Dan-Călin Ștefan vezette, a munkában Dan-Lucian Buzea és Puskás József is részt vett. Független régészek, köztük Nicoleta Paula Mazăre, Florentina Mărcuți és Marius Mihai Ciută, szintén bekapcsolódtak a dokumentálásba. Interdiszciplináris együttműködésük biztosította a lelőhely pontos rögzítését az építkezés folytatása előtt.

A neolitikus agyagfigura túlmutat régészeti jelentőségén. Egy olyan korszak lenyomata, amikor az emberek áttértek a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett földművelésre. Ez az átalakulás nemcsak a gazdaságot és a társadalmat formálta át, hanem új művészeti és spirituális kifejezési formákat is létrehozott.