Őrült uralkodók II.
2014. november 19. 14:15
A jószívű V. Ferdinánd
A magyar királyként V., míg osztrák császárként I. Ferdinánd néven 1835-ben trónra kerülő Habsburg uralkodó megítélésével kapcsolatban máig megoszlanak a vélemények. Sokan gyengeelméjűnek vagy szellemi elmaradottnak mondják, mások egyszerűen ostobaként, megint mások értelmi fogyatékosként állítják be, az azonban bizonyos, hogy elmebetegnek vagy bolondnak nem lehet nevezni. Mentális betegség (valószínűleg epilepszia) gyötörhette, amit nevelői a korabeli módszereknek megfelelően veréssel és kínzásokkal akartak kezelni, de az értelemszerűen nem érte el a célját.
"Gyengeelméjűsége" ellenére hat nyelven (németül, magyarul, csehül, horvátul, olaszul és franciául) beszélt kiválóan, vélhetően azonban mégsem emiatt akarta Metternich őt látni a trónon apja, I. Ferenc halála után, hanem befolyásolhatósága, jószívűsége (ez volt az egyetlen jelző, amely nem számított felségsértésnek), továbbá avégett, hogy hidegen hagyta a politika. A kortársak szerint alig értette, mi zajlik körülötte, például lelkesen integetett palotájából a bécsi forradalmi tömegnek, amely gyakorlatilag ellene tüntetett. Az egyik jól ismert vele kapcsolatos anekdota is ekkor játszódott le: az uralkodó megérdeklődte az egyik tiszttől, hogy miért van akkora hangzavar az utcákon. A tömör válasz a következőképpen hangzott: „Forradalmat csinálnak, Felség.” Mire Ferdinánd: „Aha, és szabad ezt nekik?”
Nem volt mindig egyszerű dolga Metternichnek sem, ugyanis állítólag a gyermeklelkű király makacs is tudott lenni, sokszor például addig nem volt hajlandó aláírni egy-egy törvényt, amíg meg nem kapta a kívánt ételt vagy süteményt. A szabadságharc folyamán lemondatott, szeretetreméltó, ám uralkodásra alkalmatlan Ferdinánd örömmel adta át a stafétabotot Ferenc Józsefnek, majd visszavonult Morvaországba. Az ezt követő évtizedekben ritkán lehetett hallani róla, ám egyik gyermeki őszinteségű mondata sokak fülébe eljutott - az 1866-os vesztes königgrätzi csata után állítólag ezen szavak hagyták el ajkait: „Ezt még én is meg tudtam volna csinálni.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
