Őrült uralkodók II.
2014. november 19. 14:15
Siránkozó Mária
Portugália második királynője, I. Mária 1777-től irányította az ibériai államot férjével közösen, aki nem mellesleg a saját nagybátyja volt. Kialakuló mentális betegségének első tünetei 1786-ban, társa halálakor jelentek meg: önkívületi állapotba került, elborult tudattal őrjöngeni kezdett, később pedig megszüntetett minden szórakozási lehetőséget a királyi udvarban.
Ezt követően a kortársak beszámolói szerint az állami ünnepségek mindenféle mosoly nélküli, temetési szertartásokra emlékeztettek. A királynő állapota tovább romlott 1791-ben, amikor fia, a 27 éves trónörökös, majd pedig gyóntatója is a másvilágra költözött. Máriát 1792-ben őrültnek kiáltották ki, mégpedig Francis Willis brit orvos javaslatára, aki III. György brit királyt is kezelte. A szakember Angliába akarta vitetni a királynőt, azonban a portugál udvar ezt nem engedhette. Fia, János uralkodott anyja nevében, akinek állapotát 1799-ben végül menthetetlennek ítéltek, így utódából régensherceg lett.
1794-ben a királyi palota leégett és át kellett költözni egy másik kastélyba, ettől kezdve Mária a fejébe vette, hogy neki mindenki hazudozik, a palotába látogatók pedig szörnyű sikolyokról számoltak be. Kellemetlen jelenet játszódott le 1807-ben is, amikor a királyi családnak a napóleoni seregek elől Brazíliába kellett mennie. Mária a kikötőbe tartó egész út során torkaszakadtából üvöltött, félt, hogy lány szolgálói kirabolják és megkínozzák őt. Erre természetesen nem került sor, a királynő egészen 1816-ban bekövetkező haláláig a dél-amerikai országban élt.