Öldöklés Isten nevében – a droghedai vérfürdő
2015. szeptember 25. 14:12
1649. augusztus 15-én, alig több mint fél évvel azután, hogy I. Károly angol király feje porba hullt a londoni Whitehallon, az Oliver Cromwell által vezetett angol parlamenti hadsereg, a New Model Army 12 ezer fegyveressel és az Írországban valaha látott legtöbb ostromgéppel partra szállt a Dublin külvárosában található Ringsendnél. A fiatal angol köztársaságnak égető módon szüksége volt egy katonai győzelemre, hogy ellensúlyozni tudja az angol monarchisták és az ír katolikusok között formálódó szövetséget, valamint a király kivégzését követő népszerűség-csökkenést. Cromwell célja elérése érdekében észak felé vonult, és ostrom alá vette a mintegy 3 ezer katonával védett Drogheda városát. Miután szeptember 10-én a helyőrség parancsnoka, az angol Sir Arthur Aston elutasította a megadásra való felszólítást, másnap Cromwell csapatai támadásba lendültek. A város elfoglalása és az azt követő, számos civil áldozatot követelő mészárlás Európa-szerte komoly felzúdulást keltett, és megszilárdította a Cromwell kegyetlenségéről szóló híreszteléseket.
Cromwell, a királyölő
Oliver Cromwell a 17. századi angol történelem, Stuart-királyság és a londoni parlament közötti kibékíthetetlen ellentétek időszakának központi alakja. A század elején, Erzsébet királynő halála után a trón – az éppen I. Erzsébet által lefejeztetett – Stuart Mária leszármazottaira szállt. I. Jakab, valamint fia és örököse, I. Károly – az akkoriban a nagy európai államokhoz hasonló módon – abszolutista módszerekkel igyekezett kormányozni a monarchiát. Ez a parlamenttel való szembekerüléshez vezetett, amely elszántan igyekezett megvédeni az 1215-ben elfogadott Magna Cartában lefektetett jogait. Az ellentétek polgárháborúhoz vezettek: egyik oldalon a királypártiak álltak, akiket a nemesek, az anglikán egyház és a katolikusok támogattak, a másik oldalon pedig a parlamenti erők sorakoztak fel, akiket a kisnemesek, a termelő rétegek, a puritánok és a hierarchiaellenes vallási mozgalmak pártfogoltak.
A parlamenti erők között hamarosan feltűnt Oliver Cromwell, egy vidéki kisnemes, akit szigorú elvek és határtalan energia vezérelt. Miután újraszervezte a parlamenti hadsereget, 1645 júniusában döntő jelentőségű csatában legyőzte a királypártiakat Nasebynél. Cromwell 1649-ben már egyike volt azon három befolyásos politikusnak, akik I. Károly halálra ítéléséről döntöttek. A király lefejezése után Cromwell kikiáltotta a köztársaságot, amelynek kvázi teljhatalmú vezetője lett. Miután rendezte a belső kérdéseket, hadjáratot indított a köztársaságiak ellen lázadó, királypárti erőknek menedéket nyújtó Skócia és Írország ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
