Neandervölgyi kátránygyárra bukkantak Gibraltárban
2026. április 11. 19:36 Múlt-kor
Egy Gibraltáron található régészeti lelőhely újabb meglepő bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a neandervölgyiek jóval fejlettebb technológiai tudással rendelkeztek, mint azt korábban feltételezték. A Vanguard-barlangban végzett kutatások során egy olyan speciális égési szerkezetet azonosítottak, amelyet nagy valószínűséggel kátrány előállítására használtak körülbelül 65 ezer évvel ezelőtt. Ez mérföldkövet jelent a paleolitikus kémiai technológia történetében.
A lelőhely a Gorham-komplexum része, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A kutatók itt egy különleges tűzhelyet találtak, amit azért tervezhettek, hogy szabályzott hődesztillációval kátrányt állítson elő.
A rendszer egy kör alakú mélyedésből és az ahhoz kapcsolódó, elágazó csatornákból állt, amelyek a levegő beáramlását szabályozták. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a Cistus nemzetséghez tartozó gyantás növényekből kátrányt nyerjenek.
Az elemzések során olyan vegyületeket (levoglükozánt és retenet) mutattak ki az üledékekben, amelyek egyértelműen a biomassza irányított égetéséhez köthetők. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a neandervölgyiek úgy használták a tüzet, hogy értették is annak működését, és képesek voltak összetett hőkezelési folyamatokat kivitelezni. A kátrány ragasztóként szolgált, amellyel kőeszközöket rögzítettek fa nyelekhez. Ez jelentősen növelte az eszközök tartósságát és hatékonyságát, különösen a vadászat során.
Több volt bennük, mint hinnénk
A ragasztók gyártása komoly tervezést, tűzkezelést és anyagismeretet igényel. A kutatók szerint mindez egy fejlett, úgynevezett „nyélbe illesztési” technika meglétét bizonyítja, amely a középső paleolitikum idején már jelen volt Európában.
Más kutatások is hasonló következtetésekre jutottak. Portugália partvidékén João Zilhão professzor vezetésével például olyan lelőhelyeket tártak fel, ahol a neandervölgyiek tengeri kagylókat és csigákat fogyasztottak rendszeresen. A több mint 80 ezer éves maradványok arra utalnak, hogy étrendjük változatos volt, és jelentős mennyiségű, energiában gazdag zsírsavat tartalmazott. Kiderült, hogy neandervölgyiek is hatékonyan alkalmazkodtak különböző környezetekhez.
Az Ibériai-félszigeten talált, mintegy 65 ezer éves barlangfestmények arra utalnak, hogy már rendelkeztek absztrakt és szimbolikus gondolkodással is.
Emellett olyan csontvázakat is találtak, amelyek súlyos sérüléseket vagy betegségeket túlélő egyénekhez tartoztak, hiszen hosszú ideig életben maradtak. Ez arra enged következtetni, hogy a közösség tagjai gondoskodtak egymásról.
A temetkezési szokások a rituális viselkedés jelenlétét erősítik. Több lelőhelyen is találtak arra utaló nyomokat, hogy a halál fogalmának mélyebb megértése és a közösségi kötelékek jelenléte is fontos volt számukra. Mindez túlmutat a puszta biológiai túlélésen.
A modern tudományos módszerek (például a paleoproteomika) lehetővé teszik, hogy egyre részletesebb képet kapjunk a neandervölgyiek életéről. Az új eredmények azt mutatják, hogy nem egyszerű, primitív embercsoportokról volt szó, hanem olyan közösségekről, amelyek képesek voltak innovációra, alkalmazkodásra és összetett társadalmi rendszerek fenntartására.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
