„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor
A rómaiak és az utak
A Kr. e. 5. században I. (Nagy) Dareiosz perzsa uralkodó elrendelte az úgynevezett „királyi út” megépítését, amely csaknem 2700 kilométeren át nyúlik a mai Irán területén található Szúza és a kis-ázsiai Szardeisz között. Ez azonban nem volt végig burkolt, sem túl egyenes – a világ legrégebbi burkolt útja egy egyiptomi kőbányánál van, és 4600 éves. A rómaiak láthatták e korai utak előnyeit, így továbbfejlesztették az ötletet. A birodalom hatalmának csúcsán 29 katonai sugárút indult ki a fővárosból, és a 113 provinciát 372 út kötötte össze, több mint 400 000 kilométer teljes hosszúsággal. Ez volt a világ legjobban összekötött birodalma, és ennek évszázadokig nem ért a nyomába senki.
Az egyenes, burkolt utak javítottak a kommunikáció gyorsaságán, azonban építésük és fenntartásuk igen költséges volt. A római utak csupán 20 százaléka volt valódi kövezett út, a maradék vagy egyszerű földút volt, vagy kaviccsal felszórt – mindkettő jelentős romláson ment keresztül a téli hónapokban, amit aztán orvosolni kellett. A kövezett utak sem voltak mindig tökéletesek: az úgynevezett vindolandai táblákon – egy csoport Hadrianus falánál előkerült római „képeslapon” – olvashatók a katonák által bejárt utakról szóló panaszok, amelyek jól mutatják, hogy azok karbantartása nem élvezett mindig elsőbbséget.