Minden idők öt legnagyobb átverése
2015. április 17. 17:24
Constantinusi adománylevél
A 750-es években Rómában előkerült egy addig soha nem látott, rejtélyes irat, amelyet Constitutio Constantininek, azaz Constantinusi adománylevélnek neveztek. A szöveg szerint Nagy Konstantin (Constantinus) római császár (272-337) első szám első személyben meséli el, hogyan gyógyult meg a leprából. A pogány doktorok ártatlan ifjak vérébe akarták meríteni, azonban álmában megjelent Szent Péter és Szent Pál, akik a pápához irányították. I. Szilveszter megkeresztelte a császárt, aki csodás módon felépült betegségéből.
Az uralkodó hálája a szöveg szerint nem maradt el: Konstantin a császári díszeket, a császári fenség valamennyi velejáróját a pápának adományozta. A pápa kapott egy süveget is, melyet úgy használhatott, mint a császár a koronát, továbbá a császár a pápa lovászfiújaként szolgált. Azt is megemlítette, hogy a császár azért költözött Konstantinápolyba, hogy a pápáé lehessen Róma.
Konstantin császár vezeti a pápa lovát
„Azért, hogy a papi föveg ne értéktelenedjen, hanem ékesebb legyen, mint az evilági császárság méltósága és dicsőségének hatalma, íme, így palotánkat (ahogy említettük), mint Róma városát, egész Itália és a nyugati területek provinciáit, vidékeit és városait a gyakran mondott legboldogabb főpapnak, a mi Szilveszter atyánknak, egyetemes pápának átadva és örökítve az ő, vagy főpapi utódai hatalmának és uralmának szilárd császári ítélettel, ezen császári levelünk és ünnepélyes rendeletünk révén adjuk rendelkezésre és a római szentegyház fennhatóságában való állandó megmaradásra” - szól az állítólag 305. március 30-án kiadott adománylevél.
Habár az évszázadok során néhányan megkérdőjelezték az okirat hitelességét (főként az invesztitúraharcokban), elsőként Lorenzo Valla 1440-ben vezette le tudományosan, hogy a szöveg valószínűleg 8. századi hamisítvány. Konstantin császár egyébként csak uralkodása legvégén keresztelkedett meg, valamint több olyan eleme is volt a szövegnek, amely későbbi évszázadokból eredeztethető, valamint a nyelvezete sem negyedik századi. Valla alkalmazta elsőként a filológiai módszert szent szövegekre.
A 754-ben létrejött Pápai Állam még igen gyenge lábakon állt, s szüksége volt a legitimációra. Függetlenedni akart Bizánctól, valamint a támadó longobárdok által is folyamatosan fenyegetve érezte magát. Sokak szerint a hamis adománylevél egyfajta szerződés lehetett a Karolingokkal, akiknek egyházi legitimációra volt szükségük a Merovingok elűzéséhez, cserébe katonai segítséget nyújtottak a pápaságnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
