MInden eddig hittnél korábban épülhetett a gízai nagy piramis

2026. január 30. 09:05 Múlt-kor

Egy alternatív módszer logikája

Az elmélet szerzője, Alberto Donini egy szokatlan kormeghatározási eljárást mutatott be Relatív Erodálási Módszer (REM) néven. A módszer lényege, hogy az azonos kőzetanyagból készült, hasonló környezeti hatásoknak kitett felületek relatív erózióját összehasonlítják, majd a kapott eredmények alapján a vizsgált anyagok becsült korát is megállapítják.

A piramis elemzése során Donini kiindulópontja az volt, hogy a gízai nagy piramist mészkőburkolattal borították. Történeti források szerint ezen burkolókövek jelentős részét a középkor folyamán – különösen az 1303-as nagy földrengés után – eltávolították és a kairói építkezések során hasznosították. Ennek következtében a piramis alapzatának egyes részei nagyjából 675 éve vannak kitéve a környezeti hatásoknak, míg más szakaszokra ez nem feltétlen igaz. Donini tanulmányában kiemelte: az eróziós különbségek alapján megbecsülhető, hogy az egyes kőfelületek mikor keletkezhettek – tehát megállapítható az is, hogy mióta áll fenn a világ egyik legismertebb csodája.

Mit mutatnak a mérések?

A vizsgálatok során a kutató leginkább az apró üregeket, illetve a felületi kopásokat elemezte, majd ezek alapján próbált meghatározni egy lehetséges keletkezési dátumot. A kutatás végén a szakértő megállapította: 68,2 százalékos valószínűséggel a piramist Kr. e. 9000 és Kr. e. 36 000 között építhették. 

A bizonytalanságok listája

A tanulmány ugyanakkor nyíltan elismeri, hogy számos tényező torzíthatja az eróziós becsléseket – például a csapadékos éghajlat, a szennyezés és a savas eső. Az emberi hatás szintén jelentős: napjainkban naponta több ezer turista járja a piramis alapját, ami szintén torzíthatja a mérés pontosságát. Emellett a kőfelületekre tapadó homok hosszú ideig megvédhetett egyes részeket a pusztulástól.

Szemben a hivatalos állásponttal

A mostani, REM-alapú becslés élesen szembemegy a egyiptológia hivatalos álláspontjával. A jelenlegi konszenzus történeti forrásokra, feliratokra, szerszámnyomokra, radiokarbonos vizsgálatokra és a régészeti kontextusra támaszkodva a piramist Khufu fáraó uralkodásához, az Óbirodalom IV. dinasztiájához köti. Donini szerint a két felfogás közötti eltérés arra utalhat, hogy a piramis – bár szerinte Khufu előtt épült – de a fáraó idején jelentős átalakításokon ment keresztül. Ezt az elképzelést egyébként többen is felvetették már, de a történettudomány álláspontján ezek a vélemények nem változtattak.

Hol tart most a vita?

A régészek egy jelentős része szkeptikus az új kutatás eredményeivel kapcsolatban. Hogy a REM hasznos kiegészítő eszköznek vagy módszertani zsákutcának bizonyul-e, egyelőre nyitott kérdés. Az azonban biztos, hogy a tanulmány ismét rámutatott: a gízai nagy piramis számos titkot tartogat még.