Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására
2026. június 16. 14:15
Egyedülálló közösségi régészeti projekt indult Luxemburg rejtett történelmi emlékeinek azonosítására - számolt be róla a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Elő- és Koratörténeti Régészeti Intézete. A Maxime Brami kutató által vezetett Heritage Quest Luxemburg program lehetővé teszi, hogy önkéntes laikusok lézerszkenneres technológiával fedezzék fel a sűrű növényzet alatt rejtőző több ezer éves struktúrákat, ezáltal a digitális forradalom új szintre emelheti az európai örökségvédelmet és a tájrégészeti kutatásokat.
A hivatalosan Eric Thill luxemburgi kulturális miniszter jelenlétében bemutatott nemzetközi kezdeményezés alapját a nagy felbontású LiDAR-adatok (Light Detection and Ranging) adják. Ez a repülőgépekről alkalmazott lézeres távérzékelési technológia képes virtuálisan „lefejteni” az erdőborítást és a növényzetet, láthatóvá téve a felszín olyan finom domborzati anomáliáit, amelyek a hagyományos földfelszíni megfigyelések elől rejtve maradnának.
A Zooniverse online kutatási platform bevonásával a szakemberek a rajintelligenciára építnek: a digitális domborzatmodelleket az önkéntesek otthoni számítógépeiken elemzik, a megjelölt formációk adatai pedig közvetlenül beépülnek a németországi egyetem tudományos adatbázisába. A megbízhatóság érdekében minden egyes felvételt több résztvevő egymástól függetlenül vizsgál meg.
A digitális régészeti nyomozás elsősorban három specifikus objektumtípusra fókuszál: az őskori és ókori halomsírokra, az úgynevezett mardellekre (zárt kerek mélyedésekre), valamint a történelmi faszénégető boksák nyomaira. A halomsírok (tumulusok) az európai bronz- és vaskor, valamint a római kor kiemelkedő temetkezési emlékei, amelyek feltérképezése elengedhetetlen a korabeli településhálózatok, a kereskedelmi útvonalak és a társadalmi hierarchia megértéséhez.
A mardellek funkciója az őskortól kezdve a kőzet- és agyagkitermeléstől a víztározásig terjedt, míg a ma már csak apró halmakként jelentkező faszénégető helyek az ipari forradalom előtti, hatalmas erdőterületeket felemésztő kora újkori fémfeldolgozás és gazdaságtörténet lenyomatait őrzik. Ezen struktúrák átfogó lokalizálása együttesen rajzolja ki a nyugat-európai régió évezredes emberi tájhasználatának evolúcióját.
A mainzi egyetem kutatói a tömeges adatgyűjtést követően a gyakorlatban is tesztelik az eredményeket. A tervek szerint a jövő év folyamán célzott régészeti terepbejárások során validálják az önkéntesek által azonosított luxemburgi lelőhelyeket. A kezdeményezés hosszú távú tudományos hozadéka egy mesterséges intelligencia betanítása lesz: a terepen igazolt adathalmaz segítségével az algoritmus a jövőben önállóan is képes lesz hasonló régészeti objektumok nagy pontosságú felismerésére a még feldolgozatlan légi felvételeken.
A Fondation Schleich-Lentz és a Fondation de Luxembourg támogatásával megvalósuló projekt Maxime Brami projektvezető szerint kiváló példája annak, hogyan fonódhat össze a modern technológia a társadalmi bevonással a veszélyeztetett kulturális örökség megóvása érdekében, hiszen – mint a projekt mottója is tartja – csak azt lehet megvédeni, aminek a létezéséről tudomásunk van.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
