Mesterséges intelligenciával rekonstruálják az ókori kínai bambusztekercseket
2026. június 27. 11:55 Múlt-kor
Fizikai modellezéssel és mélytanulással ötvözött mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával oldották meg az ókori kínai bambusztekercsek töredékeinek azonosítását és összeillesztését. A Nature Communications című tudományos folyóirat legfrissebb számában bemutatott WisePanda névre keresztelt új rendszer jelentősen felgyorsítja a több ezer éves, rendkívül sérülékeny kelet-ázsiai kéziratok helyreállítását, ami áttörést hozhat a korai birodalmak mindennapjainak és jogrendszerének megismerésében.
A papír feltalálása és széles körű elterjedése előtt az ókori Kelet-Ázsia, különösen a korai kínai császárságok (például a Csin- és a Han-dinasztia) legfőbb íráshordozói a bambuszszeletek voltak. Az ásatások során – mint például a Sujhutiban feltárt leletegyüttes esetében – előkerülő dokumentumok pótolhatatlan forrást jelentenek a korszak filozófiájának, közigazgatásának és jogrendszerének kutatásában.
A több mint kétezer évig a föld alatt nyugvó fa- és bambuszanyag azonban a nedvesség és a biológiai lebomlás hatására a felismerhetetlenségig roncsolódik, a feliratok elhalványulnak. A régészeti helyszíneken gyakran több tízezer, teljesen összekeveredett töredéket találnak, amelyek manuális összeillesztése a deformálódott peremek miatt egyetlen darab esetében is heteket vehet igénybe a szakemberektől.
Ezt a gigantikus kombinatorikai problémát hivatott orvosolni az a multidiszciplináris kutatócsoport által kifejlesztett WisePanda szoftver, amely a bambuszrostok fizikai viselkedését veszi alapul. Mivel a modern gépi tanulási algoritmusok betanításához hatalmas mennyiségű, már azonosított és felcímkézett adatra van szükség – ami ebben az esetben nem állt rendelkezésre –, a kutatók mesterségesen generált, szintetikus adatbázist hoztak létre.
A fejlesztők lemodellezték a bambuszrostok hasadási mechanizmusait, megállapítva, hogy a törések mintegy 70 százaléka keresztirányú. Ezt követően szimulálták a kétezer évnyi föld alatti rothadást, kiszámítva, hogyan pusztítja el a környezeti kopás a kiálló peremeket a specifikus geometriai mintázatok alapján.
A fizikai bomlási folyamat digitális lemodellezése után a program neurális hálózata a szintetikus adatokon tanulta meg felismerni az illeszkedő töréspontokat. A WisePanda a gyakorlatban nem rakja össze automatikusan a teljes kéziratot, hanem valószínűségi sorrendbe állítja a potenciális találatokat a régészek számára, minimalizálva a manuális keresést. A gyakorlati tesztek során, egy 118, szakértők által korábban már hitelesített töredékpárból álló mintán a rendszer 91,81 százalékos pontosságot ért el az első ötven javaslat (Top-50) tekintetében, jelentősen felülmúlva a korábbi, kizárólag képi adatokra támaszkodó szoftvereket.
A Nature Communications felületén közzétett tanulmány szerint az új eljárás túlmutat az ókori keleti kéziratok kutatásán. A fizikai bomlási törvényszerűségek és az adott nyersanyag szerkezeti tulajdonságainak (például faerezet, fémötvözetek oxidációja) betáplálásával a módszer a jövőben más töredékes régészeti leletek, így ókori kerámiák, fémtárgyak vagy fatáblák tömeges digitális rekonstrukciójában is nemzetközi szabvánnyá válhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
