Megtalálták Norvégia legnagyobb viking kori érmekincsét
2026. április 30. 20:42
Példátlan régészeti felfedezést tettek Kelet-Norvégiában, ahol fémkeresős amatőrök és régészek együttes munkájával több mint 3000 ezüstérmét tártak fel, ami a norvégiai leletmentések történetének eddigi legnagyobb viking kori érmekincsét jelenti – derül ki a Science Norway tudományos portál beszámolójából. A lelet történelmi jelentőségét tovább növeli, hogy a külföldi valuták mellett újonnan vert korabeli norvég érméket is tartalmaz, páratlan betekintést nyújtva a skandináv térség 11. századi monetáris rendszerébe.
A Mørstad-kincsnek elnevezett leletegyüttest a kelet-norvégiai Innlandet megyében, Rena település közelében fedezte fel Vegard Sørlie és Rune Sætre fémkeresős amatőr. A hatóságok azonnali bevonásával megkezdett feltárás során a kezdeti 19 érme száma a folyamatos kutatás nyomán rohamosan emelkedett, és a hét elejére meghaladta a háromezret.
May-Tove Smiseth, az Innlandet megyei önkormányzat fémkeresős leletekért felelős régésze szerint az érmék rendkívül magas minőségben maradtak fenn; a kőmentes talajnak köszönhetően fizikai állapotuk alapján szinte frissen vertnek tűnnek. Az ezüstpénzek valószínűleg egy organikus anyagból (például bőrből) készült erszényben voltak elásva, amelynek lebomlása után a modern gépi szántás terítette szét őket a földterületen.
Svein Harald Gullbekk professzor, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum érmeszakértője megerősítette: a kincs kora a viking kor végére, nagyjából a Krisztus utáni 1050 körüli időszakra tehető. Az eddigi legnagyobb norvégiai viking kori érmeleletek nagyjából 2000 darabból álltak, így a jelenlegi felfedezés történelmi léptékű áttörést jelent.
A szakember elmondása szerint a kincs jelentős részét német és angol veretek teszik ki, amelyek a korabeli Észak-Európában az általános csereeszközök, a „viking kor euróinak” szerepét töltötték be. A lelet egyedi értékét ugyanakkor a benne található, feltehetően közvetlenül az elrejtés előtt készült norvég érmék adják. A hazai pénzverés rendszerét Keménykezű Harald király alakította ki, miután 1045 körül hazatért a Bizánci Birodalomból.
A korabeli viking társadalomban bevett gyakorlat volt a vagyontárgyak földbe rejtése, amely védelmet nyújtott a tolvajok és a fegyveres konfliktusok ellen. A professzor becslései szerint – a 13. és 14. századi birtokvásárlási iratok alapján – a feltárt 3000 ezüstérme értéke egy egész gazdaság megvásárlására is elegendő lehetett volna. A leletmentés és a terület régészeti átvizsgálása a talajradar bevonásával jelenleg is zajlik; a kutatók eddig nem találtak épületmaradványokra vagy emberi településre utaló egyéb nyomokat a helyszínen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
