Máig nem sikerült a végére járni a 19. századi „szellemfotós” rejtélyes módszerének
2019. október 22. 09:39 Múlt-kor
Az Egyesült Államok történelmében kétségtelenül az egyik legmegrázóbb időszak az ország minden háborújánál több elesettel járó polgárháború volt. A gyász valamilyen formában szinte minden amerikait érintett, ennek pedig fontos szerepe volt a 19. század második felében kibontakozó spiritualista mozgalom felemelkedésében – rengetegen akarták hinni, hogy szeretteik a túlvilágról képesek kapcsolatba lépni velük. Ebben a közegben találta meg szerencséjét egy szélhámos bostoni fényképész, William Mumler is.
Beszélnek-e a holtak?
Amikor az 1860-as években először megjelent a „szellemfotózás”, az ország lakossága 620 000 halottat gyászolt.
Az amerikaiak minden lehetőséget megragadtak, amely azt ígérte, kapcsolatba léphetnek elvesztett szeretteikkel: önjelölt médiumok tartottak szeánszokat, amelyeken állításuk szerint beszélni tudtak a holtakkal, és a fényképezés új keletű technológiájának olyan skrupulusok nélküli felhasználói, mint Mumler, szeretteik szellemével készítettek fotókat vendégeikről.
A Smithsonian Intézethez tartozó Amerikai Történelem Nemzeti Múzeumának vallástörténeti kurátora, Peter Manseau elmondása szerint Mumler nyilvánvalóan csaló volt, azonban pontosan nem sikerült még megállapítani, hogyan készítette különleges fotóit.
A történész szerint mindazonáltal nem szabad lebecsülni azt a lelki megnyugvást, amelyet a spiritualizmus sokak számára nyújtott ekkoriban.
„Valódi vallásos mozgalom volt, amely igen sokat jelentett az emberek számára egy olyan időszakban, amikor a nemzet korábban soha nem tapasztalt mértékű gyászon és veszteségeken ment keresztül” – mondta Manseau.
A történész elmondása szerint Mumler egyfajta „konyhai kotyvasztó” volt – amatőr vegyész és gyógyíthatatlan vállalkozó szellem, aki egy időben saját házi „elixírt” próbált forgalmazni a diszpepszia nevű emésztési panasz gyógyítására.
A szakmáját tekintve ezüstvésnök Mumler egyszer úgy döntött, kipróbálja magát a fotográfia világában – az új technológia nem csupán a csodával határosnak számított a korban, de az emberek jelentős összeget is hajlandók voltak fizetni egy-egy képért. Mumler esetében vélhetően ez utóbbi megfontolás nyomott többet a latban.
Miközben gyakorlásképpen önmagáról készített portréfotókat, az egyik elkészült képen megmagyarázhatatlan furcsaságot tapasztalt: habár egyedül volt a szobában a kép készítésekor, a fotón úgy tűnt, mintha állna mellette egy alak – egy „fényből való leány”. Mumler megmutatta a képet egy spiritualista ismerősének, aki megerősítette, hogy a leány kétségkívül egy halott szelleme volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
