Magyar megszállók a Szovjetunióban
2016. február 19. 16:20
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évek legnagyobb érdeklődéssel várt történészvitája zajlott le Ungváry Krisztián és Krausz Tamás között csütörtökön este a Kossuth Klub emeleti nagytermében. A helyiség már több mint fél órával A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban címmel meghirdetett rendezvény kezdete előtt megtelt, így végül sokan csak állva tudták követni a beszélgetést. Mint arra az est moderátora, Gyurgyák János is utalt, szinte példátlan, hogy egy tudományos vita ennyire felfokozott érdeklődésre tartson számot.
Nagy honvédő háború: sztálinista mítosz?
Gyurgyák János bevezetőjében kifejtette, hogy a Szovjetunióba vezényelt magyar csapatok szerepvállalásának kérdése időről időre előkerül a magyar tudományos életben és nyilvánosságban. Először Nemeskürty István 1972-es Rekviem egy hadseregért című munkájában jelent meg a téma, majd Sára Sándor is ezt helyezte középpontba 1983-as, Pergőtűz című dokumentumfilmjében (később könyv formájában is megjelent). Ezután több mint 20 év szünet következett, majd Ungváry Krisztián A magyar honvédség a második világháborúban című 2004-es könyve kapcsán került ismét a felszínre a kérdés. Ezt követte Krausz Tamás Varga Éva Máriával közösen szerkesztett 2013-as forráskiadványa, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban – Levéltári dokumentumok 1941-1947 című forráskiadvány, majd Ungváry Krisztián 2015-ben megjelent, Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény, elbeszélés, utóélet című műve.
A bevezetőt követően elsőként Ungváry Krisztián kapott szót. A történész hangsúlyozta, hogy legújabb könyvében szeretett volna leszámolni a témával kapcsolatban megcsontosodott mítoszokkal és meghaladott narratívákkal. Mint elmondta, műve egyik alapvető állítása: a nagy honvédő háború egy sztálinista mítosz, egyszerű politikai termék, a polgárháború szó használata talán valamivel pontosabban kifejezné azt, hogy mi zajlott a Szovjetunióban a háború éveiben. A második világháború egy egészen speciális fegyveres konfliktus a történelemben, ennek megfelelően a történészeknek is másként kell hozzáállniuk a témához.
Mint elmondta, bizonyos, hogy a magyar vezetés tudott a magyar csapatok holokausztban való részvételéről, és abban sincs vita, hogy a magyar csapatok számos bűncselekményt követtek el. Elsősorban a kollaboránsokra utalva kiemelte azonban, hogy ebben a háborúban az emberek nem ideológiai okokból csapódtak ide vagy oda: a két totalitárius diktatúra összecsapása során kényszerhelyzetbe kerültek, választási lehetőségük gyakorlatilag nem volt.
A partizánok elsődleges feladata pedig nem a megszállókkal szembeni harc, hanem a sztálini rendszer fenntartása és annak megakadályozása volt, hogy a lakosság a megszállók mellé álljon. Hozzátette, hogy Krausz Tamás Varga Éva Máriával közösen szerkesztett könyve egyetlen forráscsoportra, a katyni vérengzések eltusolására létrehozott Rendkívüli Állami Bizottság propagandaanyagaira épül. Ezek a dokumentumok nem a valóságot mutatják be, hanem egy politikai megrendelésre legyártott fikciót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
