Közepesen jelentéktelen káder és „rossz zsaru” – mit kezdjünk Biszku Bélával?
2016. március 17. 17:12
Az emberiesség elleni bűncselekmények kérdése
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász kifejtette, hogy Biszku ellen emberiesség elleni bűncselekmények, valamint háborús bűncselekmények ügyében is eljárást indíthattak volna, a Fővárosi Törvényszék azonban csak ez utóbbi miatt tett feljelentést. Hozzátette, a nemzetközi bűncselekmények nem évülnek el, az erről szóló egyezményt Magyarország is ratifikálta.
A szakértő hangsúlyozta, a nemzetközi jog nem írott szabályait annyiban alkalmazhatjuk, amennyiben az alkotmány ezt megengedni. A nemzetközi jog nem írott szabályai, vagyis a szokásjog kapcsán felmerül a kérdés: vajon a feltételezett elkövetés idején melyek voltak a nemzetközi szokásjog emberiesség elleni bűncselekményekre és háborús bűncselekményekre vonatkozó szabályai? Emberiesség elleni bűncselekmények ügyében nem emeltek vádat Biszku ellen, mivel (egyetlen kivétellel) a magyar bíróságok sohasem alkalmazták ezt a büntetőjogi kategóriát, ugyanis az nem létezik a magyar jogban. A Btk. 11. fejezetében emberiség elleni bűncselekmények voltak, vagyis sorozatosan háborús bűncselekményekben hoztak ítéleteket a magyar bíróságok, ez pedig büntetőjogi szempontból a fából vaskarika esete – fejtette ki Hoffmann Tamás.
A háborús bűncselekmény esetében kérdés, hogy elkülöníthetünk-e magyar és nemzetközi fegyveres konfliktusokat egyazon idősávon belül? 1956-ban háborús bűncselekményeket csak nemzetközi konfliktusok idején lehetett elkövetni, és a háborús bűncselekmények elévülése csak ehhez köthető volt. Ezt a kérdést sem vizsgálta meg a Fővárosi Törvényszék.
A nemzetközi jogász kifejtette: a magyar szervek azért nem képesek alkalmazni a nemzetközi büntetőjogot, mivel a bírák nem nemzetközi jogászok. A bírákat erre nem képezik ki külön, különösen ha a szokásjogi szabályokról van szó. Nemzetközi szakirodalmat kellene feldolgozni, ismerni kéne ennek a módszertanát, erre pedig a bírák nem feltétlenül alkalmasak.
Kérdésként merülhet fel az is, hogy mennyire alkalmasak a múlttal való szembenézésre a nemzetközi jogi eljárások? Hoffmann Tamás hangsúlyozta, a nemzetközi jog egy viszonylag új jogterület, amely egy rendkívüli szituációra adandó válaszként jött létre. Igénye, hogy radikálisan leszámoljon az eddigi felfogással, (Francis Fukuyama szavaival szólva) véget vessen a történelemnek, vagy legalábbis a historikus felfogásnak. Történelmi személyiségeknél általában az egész életútjukat értékeljük, a nemzetközi büntetőjog azonban ezzel a felfogással radikálisan szakít: egyetlen nemzetközi bűncselekményt sem lehet menteni, a történelmi érdemek nem számítanak. Ha valaki egy ügyben bűnös, felelősségre kell vonni. Ez egy teljesen új felfogás.
Történelmi királyaink esetében például nem vizsgáljuk, hogy milyen bűncselekményeket követtek el, de Napóleon felelősségre vonása sem került szóba, mivel az államot képviselte, az állam pedig nem tud bűncselekményt elkövetni, szólt az eddig érvelés. A nemzetközi jog ezzel szemben az egyéni felelősségből indul ki, senkit sem mentesít a felelősség alól az, hogy az állam nevében cselekedett. Mint a szakértő kifejtette, Biszku felelősségének kimondása azért fontos elsősorban, mert rajta keresztül egy egész rendszer bűnösségét lehet kimondani. Ezért kétségbeesetten próbálják Biszkut felelősségre vonni, ennek során pedig olyan cselekményeket vonnak egybe, amelyeket nem lehetne.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
