Közepesen jelentéktelen káder és „rossz zsaru” – mit kezdjünk Biszku Bélával?
2016. március 17. 17:12
Felbujtó vagy sem?
Gellért Ádám a Biszku-ügy anatómiája című referátumában az elmúlt hat évben keletkezett ügyészi határozatokat mutatta be, amelyek szerinte jól mutatják, hogy a rendszerváltás óta ugyanazokra az alapkérdésekre próbálunk válaszolni, de nem találjuk az adekvát megoldásokat. Mint a szakértő elmondta, 2010-ig semmilyen kísérlet nem történt arra, hogy egykori vezetők büntetőjogi felelősségét büntetőeljárásban próbálják meg megállapítani. Gellért elsősorban az ügyészség gyakran egymásnak is ellentmondó ítéleteire, nem megfelelő szakmai színvonalon végzett munkájára hívta fel a figyelmet.
Az ügyészség 2014 szeptemberében, két és fél év után megszüntette a nyomozást, és nem emelt vádat Biszku Béla Nagy Imre és társai, Tóth Ilona, valamint Mansfeld Péter és társai perében játszott szerepének kérdésében – pusztán a Nagy Imre-per bírójának, Vida Ferencnek egy 1989-ben adott interjújára hivatkozva (amelyben azt állította, hogy nem kapott semmilyen felső utasítást), függetlenül attól, hogy Vida véleménye nem állt összhangban a történeti kutatások eredményeivel. Holott a Nagy Imre-per összes határozatán ott van Biszku aláírása. Gellért szerint nevetséges az ügyészség munkája, mivel a tények semmilyen konkrét ütköztetését nem végezték el.
2014 novemberében Novák Előd feljelentést tett Nyers Rezső ellen, mivel 1957. decemberi KB-ülésen igennel szavazott a Nagy Imre és társai elleni per megindítására. Az ügyészség szerint Nyers magatartása nem volt felbujtásként értékelhető, Biszku esetében, a sortüzek ügyében viszont úgy értékelték, a politikus egy testület tagjaként felbujtóként is felelősségre vonható. Nyers ügyében sem lehet tudni, milyen dokumentumokat nézett át az ügyészség, de feltételezhetően sem a saját iratait, sem a Nagy Imre-ügyben a levéltéri iratokat nem tekintette át. A Biszku- és Nyers-ügyben egymásnak ellentmondó ügyészi határozatok javarészt ennek eredményeképpen születhettek meg. Gellért szerint szükséges a „történelmi igazságszolgáltatás”, de egy állami szervnek alaposan meg kell vizsgálni az ügyet, ehhez pedig megfelelő infrastruktúra, egy 5-10 fős kutatócsoport szükséges.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
