Kettős pusztítás nyomait azonosították Ninive ókori kapujánál
2026. május 3. 12:04
Egymástól több mint 2600 évre lévő, pusztító történelmi események fizikai bizonyítékait azonosította az iraki–olasz régészeti misszió Ninive ókori keleti kapujánál – számolt be róla az Iraq című tudományos folyóirat legfrissebb száma. A kutatók a Kr. e. 612-es asszír birodalmi összeomlás emberi és tárgyi maradványai mellett az Iszlám Állam modern kori pusztításait is feltárták.
A feltárások során a szakemberek a Samas-kapu (Napisten-kapu) központi átjárójában a Kr. e. 7. század végéről származó vastag pusztulási rétegeket azonosítottak. A leletanyag többek között bronz és vas nyílhegyeket, kerámiákat és kiterjedt faszénnyomokat tartalmaz, amelyek egyértelműen a várost elfoglaló méd-babilóniai koalíció ostromához köthetők.
A legmegrázóbb felfedezések azok az emberi maradványok – köztük egy gyermek és három felnőtt csontváza –, amelyek a harcok közvetlen tragédiáját rögzítik. Szintén a hamurétegből került elő az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója, Assur-bán-apli mészkő sztéléjének 196 darab töredéke. A mintegy két méter magas ékírásos emlékmű, amely a Taharka (Nofertumhuré) fáraó elleni egyiptomi hadjáratot örökítette meg, szándékos erőszakos rongálás és tűz áldozata lett.
A feltárt építmény eredetileg Ninive tizennyolc bejáratának egyike volt, amelyet Szín-ahhé-eríba király (Kr. e. 705–681) nagyszabású városfejlesztési programja során emeltek a Tigris folyó keleti partján, a mai iraki Moszul területén. A Samas-kapu az Erbil felől érkező nehéz szekérforgalom központi ütőereként funkcionált, folyamatos karbantartását pedig a burkolat többszöri felújítása is bizonyítja.
Ugyanezt az ókori stratégiai pontot használta fel az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet 2014 és 2017 között: a fegyveresek egy mintegy 210 méter hosszú alagútrendszert ástak a kapu alapjai alatt, súlyosan és maradandóan károsítva a kőépítményt. A beomlással fenyegető történelmi járatokat végül az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) bevonásával 2022-ben stabilizálták.
A jelenlegi kutatási eredmények történelmi jelentősége az egyedi rétegtanban rejlik. Az Újasszír Birodalom az ókori Közel-Kelet domináns katonai hatalma volt, Ninive Kr. e. 612-es eleste pedig a térség történelmének egyik legmeghatározóbb geopolitikai fordulópontját jelentette. A Samas-kapu egyedülálló módon sűríti magába az időt: a méd nyílhegyek és az Assur-bán-apli-sztélé zúzott szilánkjai szinte azonos kontextusban helyezkednek el a 21. századi harci repeszekkel és alagutakkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
