Múlt-kor.hu

Kegyetlenül megtorolták a rabszolgatartók az amerikai történelem legnagyobb szökési kísérletét

Kegyetlenül megtorolták a rabszolgatartók az amerikai történelem legnagyobb szökési kísérletét

2020. július 1. 12:43 Múlt-kor

1848-ban az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. a kormányzati tevékenység mellett a kereskedelem fontos központja is volt – ebbe akkoriban beletartozott a rabszolgakereskedelem is. A városban több piacon is árulták a jogaiktól megfosztott embereket, és több tucatnyi, erre kialakított helyen tartották őket fogva. Abban az évben azonban egy ember elkeseredése az ország történelmének legnagyobb és talán legvakmerőbb szökési kísérlethez vezetett: egy éjszaka 77 rabszolga szállt fel titokban a The Pearl nevű szkúnerre, néhány rabszolgatartás-ellenes aktivista segítségével.

Bell szökési terve

Habár mindannyiukat két napon belül elfogták, és büntetésül a legrosszabb körülményeket biztosító déli ültetvényes államokba adták el őket, a szökési kísérletnek országszerte híre ment, és nem maradt hatás nélkül.

Amellett, hogy Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című (önmagában is nagy hatású) regényéhez adta az ihletet, a „Pearl-incidens” közvetlen folyománya volt a rabszolgakereskedelem betiltása a szövetségi fővárosban, ami az általános felszabadítás felé tett egyik első lépés volt.

Mielőtt azonban új erőre kapott volna tőle a rabszolgatartást ellenzők (az abolicionisták) mozgalma szerte az Egyesült Államokban, a Pearl-incidens egyetlen emberrel, egy Daniel Bell nevű férfival indult.

1848-ban még gyakori látvány voltak a Fehér Ház és a Capitolium előtt összeláncolva menetelő rabszolgák hosszú sorai, amint Virginia és Maryland rabszolgapiacaira, illetve a déli államok hírhedt ültetvényeire hajtották őket. Ekkoriban a fővárosban egymás mellett laktak rabszolgasorban sínylődő feketék és olyanok is, akik már törvényesen elnyerték szabadságukat – sokszor egyetlen családon belül is.

Sok rabszolga számára bizonyult járható útnak az, hogy a gazdájuknak végzett munka mellett vállaltak állást vagy mesterséget, amellyel elegendő pénzt kereshettek szabadságuk megváltásához. Sokuk ezt követően gyermekeik felszabadítására tovább gyűjtötték a pénzt – ilyen volt Daniel Bell is.

Bell a washingtoni haditengerészeti kikötőben dolgozott kovácsként, felesége, Mary és gyermekeik azonban továbbra is rabszolgák voltak – annak a Robert Armistead nevű fehér férfinak a tulajdonát képezték, akiét egykor maga Bell is. Végül Armistead felszabadította Maryt is, és lecsökkentette a gyermekeik rabságának hátralevő idejét is.

Ennek lejárta előtt azonban Armistead meghalt, így a gyermekek az özvegye birtokába kerültek. Bell és felesége éveken át pereskedtek a nővel, aki semmibe vette a férje és Bell korábbi alkuját. A küzdelmet végül elvesztették: a bíróság Armistead özvegyének javára ítélt, és a Bell házaspár tudta, hogy nincs sok idejük cselekedni, mielőtt a gyermekeket eladják máshová, és a család végleg szétszakad.

Bell felvette a kapcsolatot Daniel Draytonnal, egy philadelphiai hajóskapitánnyal, aki aktív volt az abolicionista mozgalmában. Drayton vállalta, hogy bérel egy hajót, és annyi rabszolgát szöktet a legközelebbi szabad északi államokba – New Jersey-be és Pennsylvaniába –, amennyit csak tud. Az akció sikeréhez azonban szükség volt a szerencsés széljárásra a több mint 350 kilométeres úton, továbbá egy feltűnésmentes hajóra, amely képes elkerülni a gyanakvó tekinteteket.

A tervezésben szerepet vállalt rajtuk kívül Paul Jennings, aki egykor James Madison elnök rabszolgája volt, és szabad fekete polgárként nagy sikerrel adta ki emlékiratait. Drayton száz dollárért bérelte Philadelphiában a The Pearlt annak kapitányától, Edward Sayres-től, és kettőjükön kívül csak a szakács, Chester English tartott még velük – minél kevesebben voltak a hajón, annál kisebb volt az esély arra, hogy valaki elárulja őket.

A terv híre szájról szájra terjedt a szökni akaró washingtoni rabszolgák közt, és végül minden készen állt arra, hogy 1848. április 15-ének éjjelén véghez vigyék a vakmerő akciót.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kegyetlenül megtorolták a rabszolgatartók az amerikai történelem legnagyobb szökési kísérletét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra