Múlt-kor.hu

Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?

Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?

2019. december 9. 18:31 Múlt-kor

„Air America”

Az Air America nevű utas- és teherszállító légitársaság – amely a színfalak mögött a CIA tulajdonában állt, és számos titkos művelethez asszisztált Délkelet-Ázsiában – a laoszi műveleteknek is az egyik fő oszlopa volt.

A társaság szállította a nehezen megközelíthető légibázisokra a személyzetet, élelmet és más ellátmányt, többek között a hmong gerilláknak is.

Ahogy egy volt CIA-tiszt elmagyarázta: „Mindig tárgyaltunk a törzsi csoportokkal. Ha mi nem kötünk velük egyezséget és adunk nekik segélyt, megteszik a kommunisták, és akkor a kommunistákhoz csatlakoznak.”

A CIA ezért számos helyen állított fel orvosi központokat, iskolákat, illetve biztosított védelmet az adott törzsnek riválisaival szemben. Az ehhez szükséges felszerelést az Air America juttatta célba.

Előfordult azonban, hogy az Air America kevésbé dicsőséges rakománnyal is „büszkélkedhetett”: a rendkívül szegény hegyvidéki hmongok egyik fő bevételi forrása volt a máktermesztés és a kapcsolódó ópium-előállítás.

A Pathet Lao térnyerésével az alföldeken fekvő repülőtereket már nem használhatták, a nehéz terepen kialakított kifutópályákon pedig kizárólag az Air America repülői voltak képesek leszállni, így rájuk hárult a megtermelt drogok kijuttatása a világpiacra is.

A légi hadjárat mérlege

1975-re, a vietnámi háború és a laoszi polgárháború végére az ország lakosságának egytizede, mintegy 200 000 civil és katona vesztette életét. Kétszer ennyien sebesültek meg, a kommunista hatalomátvételt követően pedig a lakosság egynegyede – mintegy 750 000 ember – kényszerült az ország elhagyására, köztük maga Vang Pao tábornok és hmong honfitársainak tízezrei, akik jórészt végül az Egyesült Államokban telepedtek le.

A konfliktus óta nyilvánosságra került amerikai dokumentumok szerint 728 amerikai vesztette életét Laoszban, többségük a CIA kötelékében. A laoszi polgárháborúban vállalt szerep adta meg a precedenst az azóta eltelt évtizedek proaktívabb, militánsabb fellépésére az amerikai hírszerző szervezet részéről, amely azóta is több „titkos háborút” viselt (és minden bizonnyal visel jelenleg is) világszerte.

Laoszban azonban a háború végével és a kommunisták ezt követő tisztogatásaival nem szűntek meg a halálos fenyegetések. 1964 óta több mint 50 000 embert öltek vagy sebesítettek meg a levegőből ledobott amerikai robbanószerkezetek, az áldozatok 98%-ban civilek voltak.

Becslések szerint a ledobott bombák 30%-a nem robbant fel becsapódáskor, így a fenti számból mintegy 20 000 ember a háború vége óta vesztette életét vagy sérült meg amerikai bomba által. Körülbelül 80 millió éles robbanószerkezet rejtőzhet Laosz vidékein.

2016-ban Barack Obama volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Laoszba látogatott. Az addig elköltött 100 millió dollár támogatáson túl további 90 millió dollár folyósításáról intézkedett a bombák és aknák eltakarítására, amely máig zajlik, a körülmények miatt rendkívül lassan.

Egyelőre még nem tudni, mikor jön el az a nap, amikor a laosziakat nem fenyegetik a dzsungelben, vizekben és mezőkön rejtőzködő pokolgépek, a borzalmas polgárháború tartós mementóiként – a becslések szerint 200 évbe is telhet a veszély végleges megszüntetése.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra