Fűző, gallér, magas talpú – halálos divatok a történelemből
2023. november 14. 14:20 Kulcsár Ádám
Muszlinbetegség
A XVIII–XIX. század fordulóján pikáns divat hódított Európában: a muszlinszövet, amely még a XVII. században jelent meg az öreg kontinensen. (Elsőként Moszul városában láttak ilyet az európai kereskedők, ezért nevezték el így, azonban a szövet kelet-indiai eredetű.)
A főként fehér színű, jól szellőző, ám igen áttetsző és sokat láttató finomszövésű anyag praktikus volt a forró égövi országokban, ám a mérsékelt éghajlatú területeken élő nők egészségét veszélyeztette.
Ebben a néhány évtizedben a fűző kevésbé volt elterjedt, helyette a test természetes alakjának kidomborítása számított divatosnak. A leheletvékony muszlinból készült ruha alatt a szebbik nem tagjai csak egy vékony, testszínű selyemtrikót viseltek, és gyakran mezítláb jártak-keltek a házban.
A téli hónapokban rendezett bálok után a fiatal lányok tömegével lettek náthások, felfáztak, nem kevesen tüdőgyulladást is kaptak. A felelőtlen öltözködési trend miatti megbetegedést „muszlinbetegségnek” nevezték el.
Nem segített a halálos divatot visszaszorítani a forradalmi Franciaországban hozott törvény sem, amely a fényűzést korlátozandó kimondta: egyik ruhadarab sem lehet 3,5 kilogrammnál nehezebb. Nos, a muszlinanyag nem volt az – 1803-ban állítólag emiatt tört ki Párizsban a híres influenzajárvány.
Az egészségtelen divatnak Napóleon vetett véget, aki betiltotta az indiai batiszt és a muszlin behozatalát. Ezzel a lépésével a francia császárnak nem csupán a lyoni selyemgyártást sikerült felélénkítenie, de a fiatal francia lányokat is megmentette a muszlinruhák okozta kórságoktól, sokukat a haláltól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
