Fűző, gallér, magas talpú – halálos divatok a történelemből
2023. november 14. 14:20 Kulcsár Ádám
Sápadt bőr – lassú halál
Habár a nyugati kultúrában ma a napbarnított vagy a mesterségesen szoláriumban bebarnított bőrt tekintik vonzónak, a korábbi századokban a hófehér arcbőr volt a sláger. Mindez a felsőbb társadalmi rétegek kiváltsága volt, ugyanis például, aki a földeken, a tűző napon dolgozott, ritkán őrizhette meg a „szépségét”.
Az ókortól kezdődően körülbelül az 1920-as évekig a halvány, sápadt bőr elérése érdekében a nők különböző praktikákhoz folyamodtak, amelyek nemegyszer végzetesnek bizonyultak.
A testfelületre kent, ecettel kevert, ólomércet, időnként arzént is tartalmazó fehérítőoldat nem okozott ugyan azonnali halált, de a szert használók lassú mérgezés áldozatai lettek – így például maga I. Erzsébet (1558–1603) angol királynő is, aki himlő okozta bőrhibáit igyekezett eltüntetni. Ő emelte divattá a fakó bőrszínt, ránk maradt portréiről majdhogynem egy porcelánbaba képe köszön vissza. Hogy sminkje teljes legyen, arccsontjainak pirospozsgás mivoltát és ajkainak színét higany tartalmú cinóberfestékkel imitálta.
A különféle fehérítőszerek használatának egyebek mellett émelygés, fejfájás, étvágytalanság, hányinger, álmatlanság, zavartság, paralízis, valamint rothadó fogak voltak a következményei. A kozmetikai ólommérgezés egyik első dokumentált áldozata az 1760-ban, mindössze 27 éves korában elhunyt ír származású nemesasszony, Maria Gunning, Coventry grófnéja volt, aki híressé lett hófehér bőrével.
Habár bizonyítottá vált, hogy a fehérség elérése érdekében használt oldat hosszú távon halálos, a trend sokáig nem változott, és a készítmények sem újultak meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
