Félmillió éves az emberiség egyik legfontosabb találmánya, a tárolóedény
2026. május 18. 15:09
A hordozható tárolóeszközök, mint a táskák és edények, nem a mezőgazdasági forradalom, hanem a vadászó-gyűjtögető életmód alapvető találmányai, amelyek használata már több százezer évvel ezelőtt is széles körben elterjedt volt. A kutatók egy eddig példátlan, több mint 700 jégkorszaki leletet felölelő adatbázist hoztak létre, amely átírja az emberi mobilitásról és az eszközhasználat történetéről alkotott eddigi tudományos nézeteket.
Az antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport nem új terepmunkát végzett, hanem a korábbi publikációkat és kutatási eredményeket vizsgálta át szisztematikusan olyan nyomokat keresve, amelyek az eddigi vizsgálatok során elkerülték a figyelmet, vagy amelyeket a korábbi tudósok nem célirányosan vizsgáltak.
A létrehozott adatbázis 739 egyedi, a pleisztocén (2,58 millió – 11 700 évvel ezelőtti) időszakból származó tárgyat tartalmaz. A leletek három fő kategóriába sorolhatók: fizikai tárgyak (például kőlámpások, kivájt kagylóhéjak vagy csontcsövek), ősi művészeti ábrázolások (barlangrajzok és faragványok, amelyeken tárolókat viselő emberek láthatók), valamint olyan kőeszközökön azonosított kopásnyomok, amelyek arra utalnak, hogy azokat egykor bőrtasakban vagy táskában tartották és hordozták. A legtöbb lelet – az eddigi intenzívebb régészeti feltárásoknak köszönhetően – Európából származik.
A kutatás legidősebb azonosított lelete egy fakéregből készült tálca, amelynek korát 400-500 ezer évre becsülik. Az adatbázisban szereplő tárolóeszközök több mint háromnegyede a pleisztocén utolsó 25 ezer évére datálható, ami a szakértők szerint arra utal, hogy ebben a periódusban az emberi közösségek utaltsága a tárolókapacitásokra ugrásszerűen megnőtt. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: "a tárolóeszköz talán az emberiség legfontosabb és legelterjedtebb technológiai koncepciója".
A kutatás egyben cáfolja azt a korábbi berögzült tudományos elméletet, miszerint a komplex tárolás és készletezés kizárólag a mintegy 12 000 évvel ezelőtt, a neolitikumban kezdődő mezőgazdasági forradalom és a letelepedett életmód hozadéka lenne. A hordozható tárolók (táskák, edények) funkciója a pleisztocénben nemcsak az élelem felhalmozása volt, hanem az emberi test "meghosszabbításaként" funkcionáltak. Lehetővé tették az élelem, az ivóvíz, a nyersanyagok, sőt a csecsemők nagy távolságokra történő szállítását, ezáltal a vándorló vadászó-gyűjtögető közösségek számára alapvető fontosságúak voltak az új, gyakran szélsőséges környezeti feltételekhez (például a jégkorszaki éghajlathoz) való alkalmazkodásban és a túlélésben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
