Felfújható tankokkal, hangszórókkal és sok füsttel támadt a II. világháború amerikai szellemhadserege
2021. augusztus 13. 08:11 Múlt-kor
Németország kapujában
A 23. különleges egység összesen több, mint 20 nagyobb elterelő vagy félrevezető akciót hajtott végre a háború során. Legmerészebb és legveszélyesebb ezek közül 1945 márciusában történt, amikor a Rajna-menti Anrath és Dülken német falvak környékén szimuláltak nagy méretű csapatmozgást, hogy elvonják a figyelmet a folyón Weselnél átkelő amerikai 9. hadseregről és brit szövetségeseikről.
Ez volt a Viersen-hadművelet, melynek során több mint 600 felfújható harckocsit és tüzérségi eszközt „vetettek be”. Emellett a műszaki csapatok álcázófüstöt alkalmaztak, miközben a jelzőszázad éjjel teherautók hangjait, nappal építkezés hangjait játszotta az ellenség felé, hogy a hídvető egységek munkáját szimulálják (néhány valódi mozgatható hidat is készítettek a látszat érdekében). A tüzérségi előkészítés utánzásaként rendszeresen villanógránátokat robbantottak.
Az elterelő akció teljes siker volt – a német csapatok nagy számban indultak meg a Rajnán keresztül a „szellemhadsereg” pozíciója felé, miközben a valódi 9. hadsereg több kilométerrel odébb átkelve csupán rendezetlen és elszórt ellenállással találkozott, és rendkívül kevés veszteséget szenvedett el.
A háborút követően
A 23. Főhadiszállás Különleges Csapatairól szóló aktákat a háború után titkosított irattárakba helyezték, ahol évtizedeken keresztül nyugodtak. Létezéséről ugyan lehetett tudni – az alakulatban szolgált egyes katonák elbeszélései megjelentek az amerikai sajtóban –, ezek azonban igen kevés részletet tartalmaztak, és kevés információt az egység felépítését illetően.
A „szellemhadsereg” hatékonyságához azonban nem férhet kétség. Mind az amerikai hadsereg saját későbbi elemzései, mind az egységről szóló aktákhoz és a német feljegyzésekhez azóta hozzáférő civil kutatók eredményei ugyanazt támasztják alá: több esetben a németek teljességgel tényként kezelték a nem létező amerikai haderő-csoportosulások jelenlétét. A „szellemhadsereg” katonái csatákat ugyan nem nyertek, de rengeteg életet mentettek meg azzal, hogy megosztották az ellenség figyelmét. Aligha vitatható, hogy a hadművészet egyik legmagasabb szintű és legösszetettebb válfajának kifinomult művelői voltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
