Eredménytelenül zárult egy spanyol polgárháborús tömegsír feltárása
2026. május 16. 09:03
Sikertelenül zárult a spanyolországi Pallars Sobirà járásban, a Hostal d’Aidí környékén végzett harmadik régészeti feltárás, amelynek célja egy 1938-ban kivégzett kilencfős csoport tömegsírjának azonosítása volt. A katalán igazságügyi minisztérium alá tartozó Demokratikus Emlékezet Főigazgatósága (Direcció General de Memòria Democràtica) 2026. április 13. és 24. közötti kutatásának célja a spanyol polgárháború alatti frankóista megtorlás egyik legpontosabban dokumentált eseményének helyszíni igazolása volt, ám a kutatóknak három kampány után sem sikerült a maradványok nyomára bukkanniuk.
A szakemberek szerint több magyarázat is létezhet arra, miért maradt eredménytelen a legújabb, kiterjedt terepmunka. A hatóságok közlése alapján a talaj természetes eróziója, későbbi emberi beavatkozások, vagy akár a sír szándékos megsemmisítése is állhat a háttérben.
Ez a harmadik alkalom volt, hogy megkísérelték feltárni a helyszínt: a 2016-os és a 2023-as kampány során a kutatási területet már kiterjesztették a C-13-as út északi részére is, azonban a maradványok elhelyezkedését eddig nem sikerült verifikálni. A mostani beavatkozással párhuzamosan a közeli La Guingueta d’Àneu településen, a Prat del Rector-i tömegsír után is folyt a kutatás a regionális demokratikus emlékezet-helyreállítási program keretében.
1938. május 23-án és 24-én kilenc helyi lakost hurcoltak el otthonukból, akiket a Hostal d’Aidí közelében megkínoztak, majd kivégeztek. A kutatás azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az epizód a polgárháborús erőszak egyik legvéresebb és legközvetlenebb emléke a Pallars Sobirà-i régióban. A területet 1938 áprilisában szállta meg a frankóista 62-es hadosztály Antonio Sagardía Ramos tábornok parancsnoksága alatt. Az offenzíva során a csapatok összesen 67 civilt végeztek ki a térségben, mindenféle előzetes bírósági tárgyalás nélkül.
A tömegsír pontos helyének ismeretlensége továbbra is komoly kihívást jelent a spanyol polgárháború áldozatainak rehabilitációját célzó állami program számára. Bár a levéltári adatok pontosan ezen a helyszínen jelölik meg a kivégzések és az eltemetés helyét, a fizikai bizonyítékok hiánya rávilágít a korszak emlékezetpolitikájának nehézségeire. A kutatók hangsúlyozták, hogy a terepviszonyok az elmúlt közel kilenc évtizedben jelentősen átalakulhattak, ami megnehezíti a rekonstrukciót, de az áldozatok méltó eltemetése érdekében a kutatás módszertani felülvizsgálatát tervezik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
