Emberáldozatokat bemutató római szentélyt tártak fel Frankfurt alatt

2026. április 6. 18:46

A régészeti feltárások 2016 és 2018 között vették kezdetüket, majd egy új általános iskola 2022-es építési munkálatai során gyorsultak fel a frankfurti Heddernheim negyedben.

A kutatók megállapították, hogy az ősi, fallal körülvett komplexum a római kortól kezdve nagyrészt érintetlen maradt a modern időkig. A több fázisban épült, tizenegy kőépületből álló együttes területén mintegy hetven rituális aknát és tíz nagyobb gödröt azonosítottak a szakemberek. Ezekből nagyszámú kerámiaedény, valamint madár- és halcsontok (vélhetően rituális étkezések és ételáldozatok maradványai) kerültek elő. A legjelentősebb tudományos szenzációt azonban az emberi áldozatbemutatásra utaló nyomok jelentik, ami rendkívül ritkának és kivételesnek számít a térség római kori történelmében.

A komplexum kiemelkedő gazdagságát jelzi a feltárt több mint ötezer festett vakolattöredék, a nyílászárók bronzveretei, valamint a mintegy 250 római érme és 70, nagyrészt épségben maradt ezüst és bronz ruhakapocs, amelyeket a korban elterjedt módon fogadalmi ajándékként ajánlottak fel az isteneknek.

Bár a régészek szerint az épületek stílusának nincs ismert analógiája Germania vagy Gallia provinciákban, a leletek sokszínű panteonra utalnak: Jupiter, Jupiter Dolichenus, Apollo, Diana, Epona, valamint a gall-római Mercurius Alatheus egyaránt a tisztelet tárgya volt a szentélyben. Ina Hartwig, Frankfurt kulturális biztosa az európai kontinens egyik legjelentősebb páratlan régészeti felfedezésének minősítette az egykori Nida központi kultuszkörzetének feltárását.

Nida és a római határvidék

Az ókori Nida városa a Limes germanicus, a Római Birodalom germániai határvonalának hátországában feküdt, a Civitas Taunensium közigazgatási egység (a mai Rajna-Rajna-vidék) virágzó gazdasági és közigazgatási központjaként. A település a római légiók és az őslakos kelta-germán népesség közötti intenzív kulturális és kereskedelmi érintkezés egyik csomópontja volt, amit a most feltárt szentélyben imádott istenek vallási szinkretizmusa (a különböző hitvilágok egybeolvadása) is igazol.

Bár a klasszikus római vallás hivatalosan szigorúan tiltotta az emberáldozatot (amit barbár, a birodalomhoz méltatlan cselekedetnek tartottak, és már a köztársaság korában törvényen kívül helyeztek), a határvidékeken a helyi archaikus rítusok olykor továbbéltek, vagy krízishelyzetekben visszatértek a kultikus gyakorlatba.

Egy Mercurius Alatheusnak szentelt, Kr. u. 246-ra datált katonai felirat bizonyítja, hogy a szentély a 3. század közepéig aktívan működött. Nida hanyatlása és az épületegyüttes végső elhagyása Kr. u. 275–280 körül következett be, ami egybeesik a Limes menti római védelem összeomlásával és a germán törzsek (főként az alemannok) egyre intenzívebbé váló, a birodalom területét érintő pusztító betöréseivel.