Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben
2026. június 16. 18:08
Környezetvédelmi kármentesítési munkálatok keretében kezdődött meg a norvégiai Bergen kikötőjének átfogó víz alatti régészeti feltárása, amely a viking kortól a Hanza-szövetség koráig őrzi a város történelmét - számolt be róla a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU). A nehézfémekkel szennyezett Vågen-öböl megtisztítását megelőző leletmentés páratlan bepillantást enged az egykori társadalmi rétegek mindennapjaiba, és alapvetően új adatokkal szolgál a középkori északi kereskedelmi központok kialakulásáról.
A „Tisztább Kikötő Bergen” projekt keretében a helyi önkormányzat a tengerfenék iszapjának szigetelő lefedésével kívánja mentesíteni a történelmi öblöt a felhalmozódott ipari szennyeződésektől. Mivel a beavatkozás generációkra elzárná a vastag kultúrrétegeket a kutatók elől, a NIKU, a Bergeni Tengerészeti Múzeum és a helyi egyetem szakemberei a műemlékvédelmi hatóság engedélyével a valaha volt legnagyobb helyi víz alatti feltárásba kezdtek. A júniusban induló munkálatok során egy speciális uszályról fúrásos magmintákat vesznek az üledékből, amelyet hivatásos búvárrégészek leletmentő merülései egészítenek ki.
Ambjørg Reinsnos, a NIKU ásatásvezető régésze a szervezet közleményében kiemelte: a lakosság a viking kortól kezdve évszázadokon át közvetlenül a tengerbe dobta a hulladékát a hajókról és a rakpartról, így a tengerfenék egy hatalmas, rétegzett időkapszulává vált.
A becslések szerint az iszap több százezer kerámiatöredéket, fafaragványt és kézművesipari hulladékot rejt. A projekt során mintegy négyezer középkori tárgyi lelet és több mint tizenegyezer állatcsont begyűjtését tervezik. A zoológiai maradványok elemzése kulcsfontosságú az egykori táplálkozási szokások, az állattartás és a helyi termelés rekonstruálásához.
A leletanyag térbeli eloszlása pontosan leképezi Bergen középkori társadalmi és gazdasági rétegződését. A tengerparti település a 14. század közepére az észak-német városokat tömörítő Hanza-szövetség egyik legjelentősebb lerakata lett.
A régészek most először tudják közvetlenül összehasonlítani a Bryggen negyed mentén élő német hanza-kereskedők által hátrahagyott hulladékot a szemközti parton, az egykori érseki rezidencia (Erkebispegården) közelében felhalmozódott, a norvég egyházi elithez és a helyi polgársághoz köthető leletanyaggal.
Az örökségvédelmi elvek, különösen a helyszíni megőrzés doktrínája értelmében a tengerfenéken nyugvó kulturális javak túlnyomó többsége az öbölben marad. A kikötő medrének lefedése nemcsak a toxikus anyagok szivárgását akadályozza meg, hanem fizikai védelmet is nyújt a történelmi rétegek számára. A magminták jelenlegi, átfogó elemzése a történeti kutatás mellett így alapadatként és referenciaként is szolgál a jövő régészei számára az elzárt rétegek konzerválódási feltételeinek hosszú távú vizsgálatához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
