Egy félreállított fejedelem a hanyatló Erdélyben: II. Apafi Mihály
2022. február 1. 15:10 Csernus Szilveszter
A nemzeti emlékezetben és a történetírásban egyaránt marginális szerepet kapó II. Apafi Mihály életében több mint húsz év telt el megválasztása és lemond(at)ása között, közvetlenül mégsem uralkodhatott. Az 1713. február 1-jén elhunyt fejedelem regnálásának legfontosabb vívmánya az I. Lipót császár által kiadott, s az országgyűlésen némi alkudozás után elfogadott Diploma Leopoldinum volt.
Vészterhes gyermekkor
Apafi Mihály 1676. október 13-án látta meg a napvilágot Gyulafehérvárott, a fejedelemség egyik központjában, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fiaként. A leendő fejedelem vészterhes korszakban nőtt fel: a század közepe óta az önállósulást célzó erdélyi törekvéseket a szultán haragja gátolta.
Az oszmánok terjeszkedő birodalma korábban nem tapasztalt mértékű adót vetett ki a vazallus államra – ezért is szokás az Apafiak regnálását Erdélyben a gyengülés, illetve a hanyatlás korszakának nevezni.
I. Apafi Mihály (fejedelem 1661 és 1690 között) nyomására az 1681-es gyulafehérvári országgyűlésen a három erdélyi rendi nemzet, a magyar, a székely és a szász fejedelemmé választotta fiát.
Az ifjabbik Apafi uralmának szultáni megerősítésére három évet kellett várni, végül az athnamé birtokában elhárultak az akadályok a fejedelmi szék elfoglalása elől.
Az 1684-ben koalícióba tömörült Szent Liga erői eközben Buda felszabadítása után óriási lendülettel söpörték el az oszmán uralmat, egyre tovább nyomulva a Balkánon.
A Bécs ostromakor még a szultán alattvalójaként harcoló I. Apafi Mihály és az erdélyi rendek látták, hogy a török félhold hanyatlóban van, ezért a reálpolitikai megfontolások Bécs mellé állították a fejedelmet a Szent Liga háborújában.
Lipót biztosra ment: 1687-1688-ban Lotharingiai Károly és Antonio Caraffa tábornok császári csapatai megjelentek a Király-hágón túl, majd Fogaras várába zárták Apafit, véget vetve a török másfél évszázados uralmának Erdélyben.
Az 1687. október 27-i hírhedt balázsfalvi szerződés ugyanakkor megmutatta a Habsburg abszolutizmus árnyoldalait: 750 ezer rajnai forint háborús hadisarc és további egymillió forint értékű ellátmány szolgáltatására kötelezték az erdélyieket, ami a szultánnak addig fizetett évi adó többszöröse volt.
A császár olasz tábornoka, Caraffa a következő évben Nagyszebenben hűségre eskette I. Apafi Mihályt, a Habsburgok uralma így végül elérte a Kárpátok bérceit.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
