Szent Ágostontól Normandiáig: történelmi évfordulók 2004-ben
2004. december 27. 12:14
Népszámlálás és szabadságharc Magyarországon (Évfordulók 2.)
A Michelangelo készítette Dávid-szobor 500 éves, adtuk hírül, és a műremek kapcsán arról is beszámolhattunk, hogy szakértők orthopédiai rendellenességeket fedeztek fel a férfitest eme tökéletesnek hitt példáján. A régi magyar nemesi szokásjog gyűjteménye, a Werbőczy István összeállította Tripartitum a 490-ik születésnapját ünnepelte az idén. Az először 1517-ben, latinul megjelent Hármaskönyvet 1565-ben magyarul is kiadták, rendelkezéseit a vármegyékben 1848-ig alkalmazták.
Négyszáz évvel ezelőtt, 1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára álltak, s Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött a Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is.
A császári csapatok 1764. január 7-én véres leszámolás rendeztek Székelyföldön. Az éppen 240 évvel ezelőtti tragikus eseményre SICVLICIDIVM (Siculicidium, azaz "a székelyek legyilkolása") néven emlékezünk - a latin szóban a betűk római számként olvasva a gyászos évszámot adják ki.
Az első népszámlálást 220 évvel ezelőtt tartották Magyarországon. A II. József elrendelte összeírás szerint Magyarországon lakossága 6,5 millió fő, Horvátországé 650 ezer fő, Erdélyé 1,5 millió fő, összesen tehát több mint 8,5 millió fő (illetve az újabb kutatások szerint 9,2 millió fő) volt.
A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni. Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató Kossuth Lajos lett.
Százéves évforduló több is akadt hasábjainkon az idén, hiszen 1904-ben alakult meg az antant, ekkor tört ki az orosz-japán háború, ebben az évben indult el a New York-i földalatti, és idén ünnepelte alapításának centenáriumát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
Ötven évvel ezelőtt Svájcban volt mit gyászolnia a világnak: Vietnamot a nagyhatalmak képviselői egy kommunista és egy kapitalista részre szakították; az abszolút esélyes Magyarország pedig elveszítette a labdarúgó-világbajnokságot. Utóbbi eseményről s annak utóéletéről - magyar történész-szakértők részvételével - idén érdekes német dokumentumfilm is készült, melyről szintén beszámoltunk.
Az Erzsébet-híd, mely 1903-as elkészültétől 1926-ig a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja volt, a háborús pusztítás áldozata lett. Újjáépítésére 40 évvel ezelőtt, 1964-ben került sor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
