Hatvan éve indult el Budapestről az Aranyvonat
2004. december 15. 10:29
Az 1944. december 15-én Adolf Eichmann utasítására Budapestről indított `aranyvonat` kalandos úton jutott ki Ausztriába, majd 1945. május 16-án a Salzburgtól mintegy 100 kilométerre délre található Tauern vasúti alagútban fedezték fel, s akkor az amerikai katonai igazgatás pénzügyi osztályának ellenőrzése alá került.
1945. január 23-án hagyta el a fertőbozi vasútállomást az az 52 vagonból álló vonatszerelvény, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harminc tonnás aranykészletét és devizatartalékát, illetve a magyar múzeumok festményeit és a Corvinákat, valamint a zsidók elkobzott értékeit vitte Nyugatra a közeledő szovjet csapatok elől. Az amerikai hivatalos szervek annak idején megtagadták, hogy az arany- és ezüsttárgyak mellett a szőnyegeket, műkincseket, ékszereket, prémeket is visszaadják, így 1946-ban csak az MNB aranykészletét szolgáltatták vissza a magyar államnak. 1999 októberében az Egyesült Államokba került holokausztvagyon sorsát vizsgáló bizottság nyilvánosságra hozta, hogy 1945-ben az Ausztriában állomásozó amerikai hadosztály megdézsmálta a vonatból származó, raktárokban őrzött kincseket. A javak között rengeteg festmény, sőt, bőröndnyi aranypor is volt, valamint szőnyegek, nemesfémből készült dísz- és használati tárgyak, műszaki cikkek. A rakomány értékeinek egy része amerikai tábornokok lakásába került. Ezeket később arra hivatkozva, hogy az eredeti tulajdonosokat nem lehet azonosítani, nem adták vissza. Ezzel szemben a bizottság megállapította, hogy erre számos dokumentum állt rendelkezésre. Az amerikai hadsereg birtokába került vagonok tartalmát 1945. évi árakon 206 millió dollárra becsülték, ami 1999-ben ennek majdnem a tízszerese volt.
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
