Nem hozott eredményt a cigányság "megjavítása"
2009. szeptember 3. 10:51 Békési András
1963 márciusa, a Határozat első kritikái
A Határozatban megadott jelentési határidők a PB felé nem történtek időben. Legkorábban közel két év múlva kerül a PB napirendjére, 1963. március 5-én, harmadik napirendi pontként: Jelentés az MSZMP P.B. 1961. június 20-i, a cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozatának végrehajtásáról. A Magyar Országos Levéltár archívumában ide tartozó forrásanyagok hiányosak. A jegyzőkönyv szerint Darabos Iván tartott előadást, majd hozzászóltak: Nyers Rezső, Brutykó János, Somogyi Miklós, Münnich Ferenc, Kállai Gyula és Kádár János. Azonban sem Darabos előterjesztő előadása, sem a hozzászólások nem találhatóak meg az őrzési egységben. Egyedül egy jelentés szerepel, melyet későbbiekben elfogadtak, mert 1963. november 12-én már határozatként hivatkoznak rá.
A jelentés két szerkezeti egységből áll, egy összefoglaló jelentésből és egy rövid, négy pontos intézkedési rendelkezésből. A szöveg hangvétele igyekszik pozitív kicsengésű maradni, azonban már az első sorokban is kifejezésre jut: a Határozatban lefektetett célok lényegében anyagi okok miatt - a beszámoló időszakán belül - nem teljesülhettek. Megemlítik a fiatalok munkakedvének és munkakészségének növekedését. Az Orbán által készített határozati javaslat hatodik pontja kapcsán Darabos kemény kritikát fogalmazott meg: beszámolója alapján a végrehajtó intézményeknek nem akaródzik érdemben foglalkozni a cigánysággal, a lényegi munkát befejezettnek tekintik a problematikus helyzetek leírásával és tervek készítésével.
A '61. évi PB határozat egyértelműen fogalmaz. Felmerül a kérdés, mégis hogyan lehet helytelenül értelmezni? Hogyan kerülhet a PB elé olyan visszajelzés, hogy az ügyet faji kérdésként kezelik, türelmetlenség van a nevelőmunkában (vélhetőleg a közoktatás keretein belül)? Választ PB források közt nem, csak a kijelölt végrehajtó intézmények (főként megyei tanácsok) irattárában találhatjuk. Igen sajnálatos, hogy az első visszajelzések nem találhatóak meg a pártanyagok között, mert így csak találgatások születhetnek, hogy miként látták az Orbán László által megszületett cigánypolitika első két évét a Politikai Bizottság.
A jegyzőkönyv alapján a PB fél évet ad az intézkedések által megfogalmazott javaslatok megtételére. A PB nyolc hónap múlva, 1963. novemberében ül ismét össze a cigánypolitika kapcsán. Ez az intézkedéscsomag zárja a '61. évi párthatározattal induló magyarországi cigányok tanácsrendszeren belüli cigánypolitikájának első szakaszát. Mint láthatjuk, a felmerülő kérdéseket a PB érdemi tárgyalás nélkül, egységes intézkedéssel kívánja felülírni és keresztül vinni. Bár már látszanak azok a főleg gazdasági korlátok, melyek miatt a határozat ellehetetlenül; de azok a szimbolikus határok, melyek a cigányság és a többségi társadalom között húzódnak, valamint lényegében az integrációt meghiúsítják, még nem kerülnek ekkor felismerésre.
A részletes esetleírás a tanulmány eredeti megjelenési helyén olvasható: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene II. Felelős szerkesztő: Márfi Attila. Palatia Nyomda, Pécs. 2009. 311 o.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
