Háborúnak neveznék az északír-konfliktust
2008. január 11. 11:00
Egy konzervatív, a félkatonai szervezetek elismeréséért küzdő polgárjogi csoport azt követeli az angol kormányzattól, hogy ismerjék el: az északír válság valójában háborús konfliktus volt.
<
Az előterjesztés szinte azonnal komoly haragot váltott ki a politikusok és az egykori IRA-merényletek áldozatainak családjából.
A republikánus és lojalista félkatonai szervezetek szerint ők egy jogos háborúban harcoltak az angolok ellen, a kormányzat azonban mindig is azt állította, hogy azért küldték a hadsereget Ulsterbe, hogy az ártatlan többséget megvédjék az IRA őrjöngéseitől. A szervezet különösképp azt sérelmezi, hogy az 1980-as években Margaret Thatcher azt sem volt hajlandó elismerni, hogy a letartóztatottak hadifoglyok vagy politikai foglyok lennének, és bűnözőknek nevezte őket.
Az Ulsteri Unionista Párt tagja, Sir Reg Empey szerint az IRA valójában mindig is az Egyesült Királyság törvényes erői ellen harcolt. Szintén elutasítja a kérést az ártatlan áldozatok szövetségének vezetése, akik szerint ha háborúnak neveznék a konfliktust, azzal mintegy legitimálnák szeretteik meggyilkolását. A kormányzat azonban még nem utasította el a kérést, mert az alkunak van egy számukra kedvező része is: az amnesztiát csak azok kapnák meg, akik együttműködnének a hatóságokkal a múlt feltárásában. Az ötlet már két évvel ezelőtt is felmerült, ám a parlament akkor elutasította a kérést.
A 19. században az ír-kérdés volt a brit politika egyik fő problémája. A megoldást a britek számára a sziget 1921-es kettéosztása jelentette, amikor Észak-Írországban létrehoztak egy protestáns államot a protestánsok számára. Az ír nacionalizmust és függetlenségi törekvéseket képviselő katolikusok az újonnan létrehozott északi államban kisebbségbe szorultak.
A katolikusok kezdetben békés eszközökkel küzdöttek céljaikért, ám 1969-től a északír félkatonai terrorszervezet, az IRA is bekapcsolódott a küzdelembe, és egy véres konfliktus robbant ki Belfast és Londonderry utcáin. A tényleges polgárháború 1969. október 5-én vette kezdetét a katolikusok és a többségben lévő protestánsok között: a katolikus polgárjogi felvonulás résztvevőit az Ulsteri Királyi Rendőrség tagjai brutálisan bántalmazták.
Az első napi heves összecsapásokról szóló hírek 5 halottról és mintegy 120 sebesültről beszéltek - ám ez csupán a kezdet volt. Az összecsapások miatt az angol kormányzat csapatokat rendelt a térségbe, akik csak tavaly számolták fel az utolsó őrtornyot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
