Műholdfelvételekkel keresik az egyiptomi lelőhelyeket
2007. december 6. 13:00
Az új technológia felhasználásával igyekeznek feltérképezni az eddig még fel nem fedezett egyiptomi régészeti lelőhelyeket, hogy megmentsék őket az urbanizáció hatásaitól.
<
Sarah Parcak eddig több mint 100 ősi lelőhelyet fedezett fel, többek között egy mezőgazdasági földek alatt lévő elveszett templomot, a piramisok korából származó várost a Nílus keleti deltájában, egy i.sz. 400-ból származó kolostort Közép-Egyiptomban, és egy i.e. 600-ra datálható hatalmas várost a Nílus keleti deltájában.
Az új technológia nem csak a Földről visszaverődő látható fényeket érzékeli, hanem az infravörös és mikrohullámú sugárzást is. A világűrből érkező képek jól kiegészítik a hagyományos, GPS technológiával végzett régészeti munkát. "Ez a technológia megváltoztatja a régészeti munkamódszereket" - állítja Parcak, aki évente két-három alkalommal utazik Egyiptomba.
A laboratórium felállításának ötlete is tőle származik, a Yale Egyetemen végzett tanulmányai során találkozott ezzel a technológiával. Az egyetem dékánja, Tennant McWilliams, felkarolta a kezdeményezést, és kapcsolatba léptek Max Michaellel, a helyi Közegészségügyi Iskola dékánjával. Ők is érdekeltek voltak ugyanis egy olyan műholdas technológia alkalmazásában, amelyet a modernkori járványok megfigyelésében fel lehet használni.
A műholdfelvételek segítségével felállított hőmérséklet-változásokat ábrázoló grafikonokból megállapítható például a kelet-afrikai maláriaszúnyogok szaporodási helye, vagy Sri Lankán a föld és a víz fertőzöttsége. A kutatók feltérképezhetik a nyugat-nílusi vírus okozta betegségek előfordulási helyeit, azok közelségét a szeméttelepekhez, ahol a moszkitók előszeretettel szaporodnak. Az új technológia segíti az egészségügyi eltérések és járványok megfigyelését és jobb megértését.
Sarah Parcak a műholdfelvételeket a még ismeretlen egyiptomi lelőhelyek felkutatására használja. Elsősorban nem a jól ismert építmények érdeklik, inkább a köznép életformáját szeretné jobban megismerni. Szerinte a hatezer éves egyiptomi civilizáció csupán 0,01 százalékát sikerült eddig feltárni és tanulmányozni. Munkájában elsősorban a Nílus árterére koncentrál. A műholdképek segítségével ugyanis jobban meg lehet állapítani a Földközi-tenger partvonalának és Nílus medrének változásait, valamint a települések ennek megfelelő eltolódásait. Az ősi települések földje jól elkülöníhető a mostani földtől, mert több szerves anyagot tartalmaz.
Kutatómunkája mellett Parcak tanítással is foglalkozik, tanfolyama a műholdas távérzékelők használatával foglalkozik. A diákok megtanulják, hogyan alkalmazhatják ezt a technológiát az egészségügyben és a társadalomtudományos kutatásokban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
