A katolikus egyház szociális szerepvállalása a magyarországi kistelepüléseken
2007. augusztus 16. 14:10 Ragadics Tamás
Szempontok az egyházi kötődésű közösségek vizsgálatához
Az egyházi alapú közösségfejlesztő és csoportépítő tevékenység hatására létrejött közösségeket két alapvető szempont alapján csoportosíthatjuk. Az egyik dimenzió a közösség célját érinti. A katolikus egyházhoz kapcsolható csoportok lehetnek alapvetően a hitélethez kötődő közösségek, lehetnek ugyanakkor egyéb, elsősorban a szociális segítségnyújtásra, vagy más közösségi feladatra szerveződött csoportosulások is. A másik dimenzió a közösség tartósságára utal. A csoport lehet tartós, éveken vagy akár hosszú évtizedeken keresztül fennálló, s lehet alkalmi, estleges, konkrét, rövidtávú cél elérésére alakult formáció.
A kistelepülések egyházi kötődésű közösségeinek vizsgálatánál felmerül a kérdés: Miért találunk az egyik településen aktív, a település életét szervező valódi közösségeket, míg másutt erős csoportosulások nélküli, atomizálódott helyi társadalmat? A válasz az adott falusi társadalom jellemzőiben keresendő: a lokális gazdaság és társadalom összefüggései, a helyi kultúra, hagyományok megismerése, a gazdasági, etnikai és vallási háttér feltárása átfogó településtörténeti kutatást igényelnek.
A kisebb közösségekben általában kevés az aktív, a közösségért tenni tudó és akaró helyi lakos. Fontos, hogy megismerjük a település életét alakító szereplőket, a jelentős pozíciók (volt tanács-elnök, tsz-elnök, polgármester stb.) betöltőit, a helyi véleményvezéreket. A különböző összefonódások, kapcsolati hálók feltárása segíti a kistelepülést jellemző viszonyok megértését. A `hivatalos egyházat` általában 1-2 fő reprezentálja a településen, ezért felértékelődik a személyes kvalitás, a rátermettség jelentősége. A plébános, plébánia-igazgató motivációit, tevékenységének mozgatórugóit narratív életútinterjúval tárhatjuk fel.
Az egyházi alapú közösségek működési sajátságainak értelmezéséhez szükséges az intézményi kapcsolatrendszer vizsgálata. Milyen más közösségek, önkormányzati, állami intézmények, civil szervezetek működnek az adott településen? A kulcsszemélyek közötti kapcsolatok, és viszonyok feltárása itt is hasznos információval szolgálhat.
Lehetőségek, kihívások
Az egyházi és egyházi kötődésű közösségek szociális szerepe a hátrányos helyzetű településeken a marginalizáció erősödésével felértékelődik. A társadalmi problémák fokozódása szükségessé teszi a strukturáltabb és átfogóbb karitatív munkát. A közösségek mérete és a gazdasági centrumoktól távol fekvő falvak problémáinak jellege egyelőre nem teszi lehetővé a bajok helyi erőforrásból történő orvoslását, csupán azok enyhítését.
Az egyház közösségszervező tevékenységében nagyobb szerepet kell kapnia a nem hitéleti (főként szociális) céllal alakult - tartós kategóriába eső csoportok felé való elmozdulásnak. A közösségek intézményesülése - az egyházi szervezésű csoportok civil szervezetekké alakulása - megmaradásuk egyik lehetséges útjává válhat.
A hatékony segítségnyújtás nyitottságot feltételez. Nyitottságot a településen működő más aktorok, az önkormányzat, a helyi civil szféra irányába. Nyitottságot a más egyházakhoz kötődő szervezetek és közösségek felé. A kisebb települések fejlesztése, válságjelenségeinek kezelése széleskörű összefogást igényel, melyben a történelmi egyházak helyi képviselőinek is aktív szerepet kell vállalniuk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
