Virtuális örökséggé válnak a letűnt világok
2007. május 25. 13:00
A virtuális örökségi technológia segítségével végre lehetővé válhat az ókori emlékek történelmi hitelességű újraalkotása és benépesítése is.
Virtuális földkörüli időutazás
`A virtuális valóság vizuális módon közelebb hozza hozzánk a történelmi helyeket. Ha egy kép ezer szónál többet ér, akkor elképzelhetjük, hogy mennyit ér egy mozgókép, amelyet még irányítani is tudunk` - állítja Dimitrisz Efraimoglu, az athéni Hellenisztikus Világ Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az Alapítvány egyik projektjében az ókori Agora virtuális reprodukciója látható, amelynek romjai a multimédiás múzeum közelében fekszenek.
Ebben a kupolaformájú, virtuális valóságot életre keltő színházban a látogatók térhatású szemüvegen keresztül követik a műsort, a programhoz pedig billentyűzet, joystick és képernyő segítségével kapcsolódnak. Középen egy idegenvezető áll, aki egyszerű kérdéseket tesz fel a közönségnek: `Jobbra vagy balra szeretnének menni?` A nézők szavaznak, és a számítógép ez alapján határozza meg a következő lépést a virtuális világban. Minden közönség más-más virtuális útvonalat hoz létre. `Sokkal személyesebb élmény, amikor a szavazatunk hozza létre a műsort. Az emberek kétszer-háromszor is eljöhetnek` - mondja Dimitrisz Efraimoglu.
Virtuális túra az ókori Pompejiben
Az Akropolisz csupán két kilométerre található az Alapítványtól, de az igazgató szerint a virtuális örökség technológia az ókori Hellászt más szemszögből teszi igazán valóságossá. "A virtuális valóság révén mindenki maga irányít. Állhatunk az épület közepén, megfordulhatunk, végigmehetünk rajta, még repülhetünk is fölötte - és mindezt a saját tempónkban. Egy előre felvett videó segítségével mindezt meg lehet tenni. Ez a legnagyobb előnye."
A tárlaton mostantól az időbeli ugrások mellett akár térben is utazhatunk. Az "Athén a klasszikus Agorában" című program keretében két évszázadot tekinthetünk át Athén történelméből: a közönség figyelemmel kísérheti a város felemelkedését a perzsa háborúk után, az új üzletek és színházak építését a kereskedelem és kultúra virágzása idején. A látogatók éppúgy mozoghatnak a századok között, mint az épületek között.
Dr. Nadia Magnenat-Thalmann, a Genfi Egyetemen működő MIRALab igazgatója, még egy lépéssel tovább megy. Nem csak egy múzeumban, hanem az egész világon lehetővé akarja tenni a téren és időn keresztüli utazást. "A nagy ötlet egy speciális szemüveg, amely bárhol a világon feltehető, és amelyen láthatóvá válnak a letűnt korok. Ha egy londoni épületbe megyünk, akkor beszélhetünk az akkori emberekkel az akkori nyelven, ahogy régen volt. Sokkal dinamikusabban átélhetjük a virtuális örökséget, és nem kell egy csomó múzeumba ellátogatnunk."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
