Húsvét-sziget: elég a régészekből!
2007. január 22. 11:00
A Húsvét-sziget egyes üzleti és politikai érdekeltségei, valamint az ott dolgozó régészek is azt szeretnék, ha a moainak nevezett kőszobrok egy részét - vagy akár az összeset - helyreállítanák.
Régészeti Disneylandtől tartanak
A látogatók ma kevesebb mint 50 helyreállított szobrot tekinthetnek meg a Húsvét-sziget hat különböző pontján. A szigeten feltárt szobrok száma azonban eléri a 900-at, és ez a szám az ásatások folytatása miatt még nőni fog. A kőszobrok csaknem felét egy dombon fekvő kőfejtőnél találták, ahol a bennszülöttek kibányászták és kifaragták a moaikat. `A sok szobor áldás és átok is egyben. Sok közülük már elpusztult, de mivel ilyen sok van belőlük, el kell majd dönteni, melyeket mentjük meg` - mondja Jo Anne van Tilburg amerikai régész, a húsvét-szigeti szoborprojekt vezetője.
|
Az első felfedezések izgalma |
A helyi kritikusok azzal érvelnek, hogy még több moai helyreállítása több problémát okozna, mint nyereséget, és elvenné az egyébként is szűkös forrásokat a többi tudományos kutatástól, amelyek annak a kultúrának a feltárására irányulnak, amely a sziget 1722-es felfedezése előtt ezer évvel élte virágkorát. "A kőszobrok önmagukban nem mondanak el mindent Rapa Nuiról, ezért a többi kőszobor csak azt ismételné, ami már eddig is tudtunk. Vannak más szempontok is, amelyek ugyanilyen fontosak. Minden összefügg mindennel, a lakóhelyek, a halászat, a mezőgazdaság" - nyilatkozta van Tilburg helyettese, Cristián Arévalo Pakarati, aki maga is bennszülött származású.
Minél több terület kerül azonban védelem alá, és lesz régészeti ásatások színhelye, annál kevesebb föld marad a szigetlakók megélhetésére. "Sokan panaszkodnak erre, míg mások többet törődnek a lovaikkal, mint a petroglifákkal (kőbe vésett feliratok), amiken a lovak taposnak" - mondja Sergio Rapu, a Hawaii Egyetem professzora.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
