A színjáték befejeződött: 1956 szerepe az orosz hadtörténetben
2006. október 27. 11:45
A Szovjetunió utódállamaiban alapműnek számít "A hadművészet enciklopédiája" című sorozat pár évvel ezelőtt megjelent kötete, amelyben az első fejezet "A magyarországi válság" címmel 1956-ot tárgyalja.
<
Naivitástól mentesen a vasfüggöny árnyékában
Az előszó szerint `a Harmadik Birodalom veresége után nem maradt Európában olyan erő, amely megállhatott volna a gigászi szovjet hatalommal szemben. Messze nyugatra előretolva határait, a kommunista rendszer igényt formálhatott uralkodó szerepre az Óvilágban. Európa történelmében volt már ilyesmi. Amikor az orosz haderő Napóleon leverése után bevonult Párizsba, Oroszország Poroszországgal szövetségben, a politikai vákuumot kihasználva, uralkodó pozícióra tehetett szert a kontinensen.Jóllehet Churchill állhatatosan javasolta Washingtonnak, hogy foglalja el Berlint, az Egyesült Államok hadserege azzal szórakozott, hogy délen vette üldözőbe az ellenséget, Európa szívét az oroszoknak hagyva. Az amerikaiak semmi különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak a megszállási övezeteknek, úgy gondolták, hogy két évvel a háború bejezése után minden csapatot kivonnak. Akkor senki sem gondolta, hogy erre csak negyvenöt éve múlva kerül sor.`
|
A vasfüggöny eleje és vége |
Churchill 1946 márciusában tényként könyvelte el a "vasfüggöny" létét, majd George Kennan, Washington moszkvai nagykövete meghirdette a "szovjet birodalom féken tartásának" doktrínáját, egy évvel később Harry Truman, aki megelégelte a fokozódó szovjet terjeszkedést, megüzente a Szovjetuniónak a "hidegháborút". Moszkva elégedetten dörzsölte a kezét, hiszen a hidegháború meghirdetője egyértelműen "imperialistának" minősül. Az atomfegyver azután eldöntötte: a vele rendelkezők nem viselhetnek háborút egymás ellen.
|
A köztársaság kikáltása, 1946  |
Az 1945-ös Magyarországról Andrej Gorgyijenko forrásmegjelölés nélkül egyebek között az alábbiakat írja: "A szabad választásokon '45 novemberében a szociáldemokrata-kommunista koalíció a szavazatok mindössze 34 százalékát szerezte meg a kisgazdák 57 százalékával szemben. Miniszterelnök a kisgazdapárti Nagy Ferenc lett, de a belügyminisztérium a kommunista és 1933 óta NKVD-ügynök Nagy Imre kezébe került...."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
