A színjáték befejeződött: 1956 szerepe az orosz hadtörténetben
2006. október 27. 11:45
Zsukov utolsó hadművelete
Október 23-ához érve a szerző a budai Bem-szoborhoz, majd az Országgyűlés épületéhez vezeti olvasóit, ahol Nagy Imre hazatérésre kérte a tüntetőket. A Belgrádból sürgősen hazarepült Gerő Ernő rádióbeszéde, a rádió épületénél lezajlott összetűzés következik a leírásban, jelezve három magyar harckocsinak és katonaságnak a városközpontba érkezését. `A katonák azonban nem voltak hajlandók tüzet nyitni a tömegre és a felkelők oldalára álltak. A harckocsik tüntetők gyűrűjében közelítették meg a rádió épületét, ahol a titkosrendőrség tüzet nyitott, két tisztet megölt` - olvasható a leírásban, amely kitér a tömeg fegyverszerző akcióira, rendőrségi laktanyák, pártbizottsági épületek elfoglalására és `különösen gyűlölt pártfunkcionáriusok felakasztására`.
Az eseménykrónika szerint Gerő Ernő október 27-én felkereste a szovjet Déli Hadseregcsoport szolnoki főhadiszállását: Kádár János lett a Magyar Dolgozók Pártjának új első titkára, Nagy Imre pedig engedélyt kapott egy többpárti kabinet megalakítására. A kormányfő tűzszünetre szólította fel a felkelőket és a fővárosban harcoló szovjet erőket. "Nem tudta - emlékeztet a kötet szerzője -, hogy Moszkvában Zsukov marsall ekkor már hozzáfogott élete utolsó hadműveleti tervének elkészítéséhez, amely a Vihar fedőnevet kapta és amely három napot adott a magyarországi forradalom elsöprésére. A Kreml az utolsó pillanatig gondosan titkolta valóságos szándékait."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
