A színjáték befejeződött: 1956 szerepe az orosz hadtörténetben
2006. október 27. 11:45
<
A Vihar hadművelet
A szovjet Déli hadseregcsoport három hadosztálya Pjotr Ljascsenko tábornok parancsnoksága alatt november 4-én hajnalban bevonult Budapestre, 6 óra 15 perckor Konyev hadai átlépték a magyar határt, a Vihar hadművelet megkezdődött. Hivatalosan a behatolás magyar kérésre, a Kádár János által sebtében összetákolt kormány `meghívására` történt - jegyzi meg könyve magyar fejezetében Gorgyijenko, aki a fejleményeket így rögzíti: `A szovjet alakulatok elkeseredett ellenállásba ütköztek a főváros munkásnegyedeiben, az ország ipari központjaiban, sőt a mezőgazdasági térségekben is. A budapesti rádió november 4-én 7 óra 40 perckor magyar és orosz nyelven felhívást olvasott be: A magyar kormány felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek. Kerüljük el a vérontást. Az oroszok barátaink és azok is maradnak.`Nagy Imre bezárkózott a budapesti jugoszláv nagykövetség épületébe. Tito majdnem egy hónapig nem volt hajlandó kiadni a lázadó miniszterelnököt, de aztán az erőszakkal való fenyegetésnek engedve visszakozott. Nagy Imre 1956. november 22-én a jugoszláv nagykövetség két munkatársának kíséretében autóbuszba szállt és lakása felé indult. Amikor a szovjet parancsnoksági törzs épülete elé értek, egy harckocsi állta útjukat. Néhány tiszt szállt be az autóbuszba és felszólította a diplomatákat, hogy térjenek vissza nagykövetségük épületébe.
A jugoszlávok kituszkolása után az autóbusz páncélkocsik kíséretében ismeretlen irányba távozott. Később ismeretessé vált, hogy Nagy Imrét Romániába vitték, majd bíróság elé állították, ahol egy titkos katonai törvényszék Nagy Imrét és Maléter Pált golyó általi halálra ítélte.
Itt lényegében véget ér a hadművészeti enciklopédia "A XX. század második felének háborúi" című kötetének magyar fejezete, de a szerző, nem mond le a magyarországi Í56 tragikus zárómérlegének megvonásáról: "A KGB és a magyar állambiztonsági szervek 1957 január-februárjában kétezer embert juttattak akasztófára, húszezret börtönbe. Magyarországról több mint 200 ezer ember menekült Ausztriába. A szovjet csapatok tisztekben és katonákban 669 főt vesztettek, a magyar veszteség - nem pontosítható adatok szerint - 20 ezer ember volt" - olvasható a könyvben.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
