Régészeti leletmentés szükséges a tiszaroffi vésztározónál
2005. augusztus 5. 11:28
Vendégrégészeket kell alkalmaznia a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumi igazgatóságnak, ha időben be akarja fejezni a Vásárhelyi-terv keretében kialakítandó tiszaroffi vésztározó helyszínén kötelezően előírt régészeti feltárást - írja a Népszabadság.
| Ki volt Vásárhelyi Pál?
A Vásárhelyi-terv honlapja |
| A Vásárhelyi-terv az elmúlt évtizedek legnagyobb kelet-magyarországi árvízvédelmi és vidékfejlesztési programja, amelynek részeként 2007-ig hat árapasztó tározó épül meg a Felső- és Közép-Tisza mentén. A Tisza-vidék lakóinak életminőségét javító, emellett az ország árvízvédelmét biztosító komplex programhoz fontos infrastrukturális fejlesztések - belvízelvezetés és szennyvíz-tisztítás, erdősítés, kerékpárutak építése - kapcsolódik. A Vásárhelyi-terv első ütemében a Szamos-Kraszna közi, a cigánd-tiszakarádi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a tiszaroffi és a nagykörűi árapasztó tározók épülnek meg. E beruházások költsége 130 milliárd forint, amelynek egyik fele az árvízvédelmi biztonság megteremtését, másik fele a vidékfejlesztést szolgálja. A kormány a költségek negyedét uniós forrásból tervezi fedezni.
Régészek nyári idénymunkán Megújul hazánk legrégebbi, még ma is működő víztornya |
Hamarosan elkezdődhet a Szolnoktól 20 kilométerre lévő úgynevezett rákóczifalvi-bivalytói töltésvonal áthelyezése is, amely a Tisza-völgy egyik legjelentősebb, mintegy négymilliárd forintba kerülő beruházása lesz. Ennek keretében 6 kilométer hosszú új töltésszakaszt építenek ki, és csaknem 500 hektárral növelik az úgynevezett mentetlen terület nagyságát, ami áradás esetén legalább 40 centiméterrel csökkenti az árhullám szintjét.
Ezeken a területeken azonban előbb el kell végezni a régészeti feltárást, amelynek költségeit a beruházók - ez esetben az állami tulajdonú Vásárhelyi-konzorcium - finanszírozzák. Csányi Marietta, a szolnoki Damjanich Múzeum régészeti osztályvezetője a Népszabadságnak elmondta: az előzetes felmérések alapján gazdag leletanyagot rejt a terület, s az őskortól egészen az újkorig számítanak építészeti emlékekre, használati tárgyakra. A folyó közelsége miatt mind Tiszaroff, mind Rákóczifalva környéke alkalmas volt arra, hogy elődeink ott letelepedjenek, így vélhetően egymásra épülő település maradványokra bukkannak majd.
A munkákat már most el lehetne kezdeni, a beruházás azonban olyan nagy értékű, hogy annak szinte minden részletére közbeszerzési eljárást kell kiírni - ez pedig lassítja az előkészületeket.
A régészek számításai szerint 560 ezer négyzetméternyi területet kell átkutatniuk, s ennek költsége négyzetméterenként 4000 forint lesz - vagyis több mint kétmilliárd forintos munkáról van szó.
A szolnoki múzeum régészei egyedül nem is bírnák elvégezni a feladatot, hiszen összesen hatan vannak, itt viszont legalább kilenc munkacsoportra, mintegy húsz régészre lesz szükség a feltáráshoz. A szakemberek már megkeresték az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetét és a Nemzeti Múzeumot, hogy az ő régészeikkel közösen alakítsanak munkacsoportokat. Számításaik szerint Tiszaroffnál tíz, a bivalytói területen tizenegy helyszínen kell majd feltárásokat végezniük, s legalább százkilencven munkanapot dolgoznak majd.
A régészeti leletmentés befejezésének határideje egyelőre nincs kijelölve, de az szinte biztos, hogy idén nyáron - az elhúzódó közbeszerzési eljárások miatt - még nem vághatnak bele az ásatásokba, novembertől márciusig pedig az időjárás hátráltatja majd a munkát. Ráadásul a vendégrégészekkel való együttműködést a múzeumot fenntartó Szolnok megyei önkormányzatnak is engedélyeznie kell, az pedig leghamarabb szeptember végén ül öszsze.
A Tisza-menti települések polgármesterei már eddig is elégedetlenek voltak a Vásárhelyi-terv megvalósításának ütemével és sürgették a vésztározók kiépítését, az elhúzódó régészeti feltárás híre ezért vélhetően sokuknak okoz majd csalódást.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
