Cementként szilárdult meg Pompeji lakóinak tüdejében a forró hamu
2020. május 31. 08:39 Niel-Peter Granzow Busch
Már nincs menekvés (augusztus 25., 01.00)
Éjjel 1 órakor a közeli Herculaneumot elérte az első hamulavina, amelyet még öt másik követett. Bár az eltérő szélirány miatt ez a Pompejitől északnyugatra fekvő városka eddig védve maradt a hamu- és kőesőtől, egy egy órán keresztül tartó földrengés miatt már számos polgár elmenekült innen.
Emberek százai töltötték az éjszakát a parton abban reménykedve, hogy a tenger felől segítség érkezik. Aki ébren volt, egy hatalmas tűzfolyamot látott a hegyoldalról leömleni.
A Vezúv fölé magasodó hamu- és kőoszlop összeomlott, és a hegyről kb. 100 km/órás sebességgel hatalmas, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, közel 800 Celsius fokos hőmérsékletű lavina zúdult le.
Senki sem menekülhetett a vörösen izzó áramlat elől, amely 3-4 perccel később átcsapott Herculaneum kapuin, és a város utcáin keresztül a partra menekült emberek felé hömpölygött.
A régészek kb. 300 áldozatot találtak Herculaneum tengerpartján - legtöbbjük a csónakházakban keresett menedéket. A feltárt csontvázak arról tanúskodnak, hogy ezek az emberek – a pompejiektől eltérően – nem fulladás, hanem a mérhetetlen forróság miatt vesztették életüket.
Az egyik áldozatot egy római közkatonaként azonosítottak a régészek. A csontváz vizsgálata megmutatta, hogy a lavina nyomása alatt testének összes csontja összetört – beleértve a belsőfül apró csontocskáit is. Még a katonánál lévő ezüst- és bronzérmék is megolvadtak az intenzív hőségtől.
A csónakházakban megbújt emberek hallották a lavina dübörgését, ahogy az eltörölte városukat a föld színéről. Egyesek kinéztek az ajtókon, a többség viszont inkább rettegve fordította el fejét, mikor a lavina betört és elborította őket.
Az áldozatok között egy kamaszlányt is találtak a régészek, szorosan mellette egy csecsemővel, akit védelmezni próbált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
