Bemutatták Rubens újonnan felfedezett római kéziratát
2026. május 27. 09:09
Először állították ki a nyilvánosság számára Peter Paul Rubens flamand festőművész egy újonnan felfedezett, 1607-ből származó kétoldalas jegyzetfüzetlapját Antwerpenben. Az egyebek mellett egy levélpiszkozatot is tartalmazó történelmi dokumentum nemcsak az alkotó korai vázlataiba enged bepillantást, hanem bizonyítja Rubens formálódó diplomáciai érzékét és a női mecénások pályafutásában betöltött kulcsszerepét is.
A 17. századi, megsárgult papírlapot a TEFAF Maastricht nemzetközi művészeti vásáron vásárolta meg a belga Baldvin Király Alapítvány 110 ezer euróért, hogy tartós letétként az antwerpeni Rubenshuis gyűjteményében helyezze el. Mivel a történelmi emlékház felújítása leghamarabb 2030-ban fejeződik be, a különleges műtárgyat idén május 19-től az ideiglenes Rubens Experience központban mutatják be a nagyközönségnek.
A dokumentum azért is kiemelkedő jelentőségű a múzeum számára, mert az intézmény eddig mindössze két rajzzal és tíz, jóval későbbi korszakból származó levéllel rendelkezett a mestertől. A most hazatért kézirat így jelentősen hozzájárul a művész korai alkotói gyakorlatának és nemzetközi kapcsolatrendszerének megismeréséhez.
A kézirat páratlan kettősséget hordoz: az 1607 szeptemberére datált lap egyik oldalán a festő tollpróbái és egy három, klasszikus köpenyt viselő, vélhetően apostolokat ábrázoló férfialakot megörökítő, magabiztos vonalvezetésű vázlat látható.
A hátoldalon egy olasz nyelvű levélpiszkozat olvasható, amelyet Rubens idősebb pályatársának, Cristoforo Roncallinak címzett. A levélben a fiatal flamand alkotó közös mecénásuk, Eleonora de' Medici mantovai hercegné nevében érdeklődik egy megrendelt, a hercegné magánkápolnájába szánt festmény elkészültének állapota felől. A szöveg megfogalmazása jól érzékelteti azt a tapintatot, amellyel Rubens igyekezett sürgetni a késlekedő olasz mestert anélkül, hogy megsértené őt, ugyanakkor egyértelművé téve a hercegné türelmetlenségét.
Peter Paul Rubens 1600-tól állt I. Vincenzo Gonzaga mantovai herceg, Eleonora de' Medici férjének szolgálatában, ami kulcsfontosságú volt itáliai tanulmányútja és későbbi karrierje szempontjából. A festő 1606-ban költözött Rómába, ahol jogásznak tanuló bátyjával, Philippel élt a Spanyol lépcső közelében. Ebben az időszakban intenzíven tanulmányozta az Örök Város reneszánsz és antik művészeti emlékeit, fivére politikai kapcsolatainak köszönhetően pedig zárt magángyűjteményekhez is hozzáférést kapott.
A most bemutatott kézirat megvilágítja azt az átmeneti periódust, amikor a Rómában tartózkodó Rubens nem csupán az itáliai mesterek formavilágát sajátította el, hanem a főúri udvarok világában is otthonosan mozgó, az európai diplomáciában később komoly feladatokat vállaló, művelt tanácsadóvá érett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
