A történelem hét legnagyobb alfahímje
2020. június 2. 12:02 Múlt-kor
A vérszomjas marokkói
Bár nincs okunk kételkedni az 1672-től 1727-ig uralkodó Mulaj Iszmail ibn Sarif marokkói szultán férfiasságában, az afrikai uralkodó elképesztő termékenységéről szóló források első ránézésre igencsak túlzónak tűnnek.
A kortársak a szultánt a „vérszomjas” melléknévvel illették, amire többek között azzal szolgált rá, hogy ellenségei megfélemlítése érdekében a legendák szerint 10 ezer férfifejet tűzetett ki a főváros, Meknesz falaira.
Uralma idején pedig legalább 30 ezer ember került bitófára.
A nőkkel azonban a jelek szerint ellenséges férfitársainál valamivel finomabban bánhatott az alavita dinasztia első nagy szultánja, erre utal legalábbis, hogy élete folyamán a Guinness-rekordok Könyve szerint 888 (más források szerint 867) utódot nemzett.
Hivatalosan tehát a második helyezett vetélytársát, a később még említésre kerülő II. Sobhuzát messze megelőző marokkói uralkodóé a világ legtermékenyebb történelmi személyiségének járó megtisztelő hivatalos cím.
Sőt, egy nemrégiben megjelent tanulmány alapján kiderült, hogy akár Dominique Busnot francia diplomata adatai is helytállóak lehetnek, akinek beszámolója szerint a szultán 1704-ig, vagyis 57 éves koráig 1171 gyermeket nemzett.
Az antropológusok – a fertilis perióduson, a fejletlen országokban élő nőkre jellemző meddősségen, a menstruációs cikluson és a peteérésen alapuló szimulációs sorok segítségével – kiszámították, hogy ehhez 32 éven át mindössze napi egyetlen szexuális aktusra, valamint „csupán” 65-110 fős háremre volt szükség.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
