A templomosok kincsét rejthetik az Izraelben felfedezett alagutak
2019. október 30. 16:00 Múlt-kor
Krisztus és a Jeruzsálemi Salamon-templom Szegény Lovagjai, avagy a templomos lovagok már saját korukban is legendák tárgyává váltak, így esetükben kiváltképp nehéz elválasztani a mítoszt a valóságtól. A templomosok történetének kutatásában a legújabb fejlemény az izraeli Akkó városában történt, ahol kutatók egy egész föld alatti labirintust fedeztek fel, melyet a lovagrend tagjai használtak a keresztes háborúk idején.
Az alagútrendszerre több évi ásatásokat követően derült fény, a kutatók most lézer alapú távérzékeléses (LIDAR) rendszer segítségével vizsgálják meg. A feltételezések szerint a föld alatti járatok összeköthették a templomosok akkói erődítményét a város kikötőjével.
„E harcos szerzetesek számos legenda tárgyai, kincsük pedig úgyszintén” – mondta el a kutatás vezetője, Albert Lin, a Kaliforniai Egyetem és az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) kutatója.
„A keresztes hadjáratok idején a templomosok Istenért, aranyért és dicsőségért küzdöttek. Valahol Akkó mai városában fekszik főparancsnokságuk, és talán kincsük is” – tette hozzá.
Akkó felett körülbelül száz évig uralkodott a lovagrend, miután Jeruzsálem 1187-es elestével elveszítették addigi központjukat. Az új felfedezés óta a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a templomosok legendás aranya valahol ezekben a járatokban lehet.
Miután 1187-ben Szaladin egyiptomi szultán elfoglalta Jeruzsálemet, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király vezetésével 1189-ben újabb hadjárat indult visszavételére, melynek első lépése a tengerparti Akkó bevétele volt, itt aztán a templomosok rendezték be megerősített főhadiszállásukat.
Habár a harmadik keresztes hadjárat során Jeruzsálemet végül nem tudták visszafoglalni, a tengerparti hódításokat megtarthatták, Szaladin pedig garantálta a keresztény zarándokok biztonságát a szent városban.
A szerzetesi fogadalmat is tevő templomosok koruk legjobban képzett harcosai között voltak, és terjeszkedésükhöz sikeresen nyertek pénzbeli támogatást szerte Európában. A rendet 1312-ben feloszlatta V. Kelemen pápa, miután a pápaság és IV. (Szép) Fülöp francia király hosszú konfliktusának központjába kerültek, azonban legendás kincsük sosem került elő.
A kutatók igyekeznek azonban a realitások talaján maradni: egyelőre semmiféle konkrét bizonyíték nem mutat arra, hogy Akkóban nagy mennyiségű arany lenne elrejtve.
Akár létezik a kincs, akár nem, kétségtelenül értékes felfedezésről van szó, a LIDAR segítségével pedig károkozás nélkül részletesen felderíthetővé válnak a rejtélyes járatok.
Nemrégiben Kambodzsában ausztrál kutatók tettek nagyszabású felfedezést a LIDAR technológia segítségével: a Khmer Birodalom korai fővárosát, Mahendraparvatát fedezték fel a levegőből.
A nehezen megközelíthető helyen számos aknamező található, amelyeket a hírhedt Pol Pot diktatúrája idején helyeztek el a dzsungelben.
A LIDAR révén azonban a vastag lombkorona ellenére biztonsággal kijelenthetővé vált, hogy a sokáig vitatott létezésű várost sikerült megtalálniuk. Az új technika segítségével a régészet horizontjai egyre tovább bővülnek a világ minden táján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
