A levegőnél könnyebb anyahajókkal kísérletezett Amerika a két világháború között
2022. szeptember 14. 16:26 Múlt-kor
Az 1930-as években az amerikai haditengerészet a korabeli csúcstechnológiát képviselő, merev falú léghajókban látta a repülőgép-hordozók jövőjét. Néhány látványos baleset azonban elégnek bizonyult ahhoz, hogy a programot minden elért eredmény dacára töröljék.
A közlekedés jövője
A csatahajókéval vetekedő méretű, ám könnyedén lebegő hatalmas „repülő szivarok” a filmhíradók korának hajnalán már a szélesebb publikum fantáziáját is megigézték.
A mozitermekben levetített híradások állandó szereplői voltak, és az 1931-ben befejezett, akkoriban a világ legmagasabb épületének számító Empire State Building tetején is „légikikötőt” alakítottak ki, tetején egy 60 méteres árbóccal, amelyhez rögzíthették a léghajókat.
A terv szerint a 102. emeleten egy hajlékony „stég” segítségével hagyhatták volna el az utasok a lebegő járműveket, innen pedig egy külön erre a célra beépített lift szállította volna le őket a 86. emeletre.
A léghajók egyik leglátványosabb szükséglete az óriási hangár volt. A képen a haditengerészet ZMC–2 léghajója száll le a lakehursti bázison.
Az egész elgondolás azonban nehezen kivitelezhetőnek bizonyult, így igen kevés valósult csak meg belőle: az egyetlen alkalom, amikor a hatalmas árbócot valóban használták – eltekintve attól, amikor az 1933-as mozifilmben King Kong ebbe kapaszkodva csapkodta le az őt támadó repülőgépeket – az volt, amikor az amerikai haditengerészet J–4 lajstromjelű léghajója mintegy három percre kikötött rajta.
1936-ban aztán Németországban megépült a ma is híres-hírhedt Hindenburg léghajó. A 245 méter hosszú zeppelin volt térfogatát tekintve a valaha repült legnagyobb léghajó, és első szolgálati évében 17-szer repülte át oda-vissza az Atlanti-óceánt, összesen 2798 utast fuvarozva luxuskörülmények között.
A Hindenburg léghajó katasztrófája a New Jersey állambeli Lakehurstnél, 1937. május 6. A léghajó a felhajtógázként használt rendkívül gyúlékony hidrogén miatt pillanatok alatt tűzgolyóvá változott.
1937-ben egy kísérleti repülőgépindító szerkezettel is felszerelték. Ebben az évben egy sikeres transzatlanti körutat még tett, a következő alkalmával azonban a New Jersey állambeli Lakehurst haditengerészeti légikikötőjében tragikus véget ért: lángolva csapódott a földbe az érkezésére összegyűlt közönség szeme láttára. A történetírás ezt az eseményt tekinti a léghajózás, mint rentábilis közlekedési mód iránti komolyabb érdeklődés végének – a lángokban aláhulló Hindenburgról készült felvételek bejárták a világot, és senki sem érezte már biztonságban magát a „repülő szivarokon”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
