A lepra már sokkal korábban szedte áldozatait, mint eddig hitték

2025. május 27. 13:04 Múlt-kor

Azonban egyes kutatások szerint a baktérium jóval Nagy Sándor előtt elterjedt volt, sőt, már a bronzkorban szedte áldozatait a fertőzés. Ennek oka a Dél-Arábiát Dél-Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalak jelentőségében rejlik. A kutatók több olyan csontot vizsgáltak, amelyek Kr. e. 3. évezredből származnak. Ezek a leleteket Ománban találták, a Hadzsar-hegység lábánál fekvő Dahwa régészeti lelőhelyen, és a betegség egyértelmű jelei mutatkoztak rajtuk.

180 000 lelet

A bronzkorban ezen a területen rezet dolgoztak fel. Itt a régészek számos, az Indus-völgyből származó vörös és fekete kerámiatöredékre bukkantak – ez bizonyítja, hogy a területet benépesítő umm al-narok már 4000 évvel ezelőtt is kereskedtek Dél-Ázsiával. A lelőhely nagy felfedezése azonban kétségkívül az a két kör alakú sírkamra, amelyekben mintegy 180 000 csonttöredéket találtak.

A lepra lenyomata

A tudósok több tucat állkapocscsont-töredék megtisztításával fogtak hozzá a munkálatokhoz, és a lepra nyilvánvaló jeleit keresték. Ilyenek például a kopott orrcsontok vagy orrlyukak, zúzódott vagy deformálódott szájpadlás, kihullott fogak miatti csontvesztés. Végül tizenkét egyednél azonosították a betegség egyértelmű jeleit.

Nem sérülések voltak

A kutatóknak biztosnak kellett lenniük abban, hogy a csontokon nem halál utáni sérülések látszódnak, hanem azok a betegség következtében alakultak ki. Ennek érdekében a legteljesebb állkapocscsontok közül hármat további vizsgálatoknak vetettek alá. 

Ezeket számítógépes mikrotomográfiával elemezték, amely kimutatta, hogy az elváltozások magában a csontban jelentkeztek, nem pedig felszíni sérülés következtében. A tudósok a maradványokat Kr. e. 2500–2000 közé datálják, amelyek a Dél-Ázsián kívüli legrégebbi leprás esetekről tesznek tanúbizonyságot – írta meg a Frontiers in Medicine című szaklap